Így korlátozzák jövőre a készpénzforgalmat

Megosztás Tetszik

Július 10-én olyan módosító javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben. Mit is jelent ez? Mi lehet mögötte? Új szabályról van-e szó, vagy egy korábbi leporolásáról? Lehet-e köze a „sárga csekkadóhoz”?

Egy kis történelem. Először érdemes egy kicsit a múltat leporolni és emlékezni. Korábban több alkalommal merült fel a különböző kormányokban, hogy az egyébként magasnak feltételezett fekete- és szürkegazdaság 20 százalék felettire becsült arányának csökkentése megoldaná az egész államháztartás gondjait

Ennek a meghatározó eleme pedig – különösen az amerikai mintát és sikereit követve - a készpénzforgalom csökkentése és a fizetéseknek a láthatóvá tétele, a banki szférába való terelése. A korábbi években több alkalommal jogszabályi formában is megjelentek olyan szabályok, amelyek ezt célozták. Így már 1996-ban is korlátozta jogszabály a készpénzben teljesíthető kifizetések összegét, de ez alkotmányossági okok miatt megszűnt. 2004-ben már volt egy hasonló rendelkezés, de az akkor másfél hónap alatt megbukott. Legutóbb 2009-ben, februártól bevezették az a szigorú szabály, miszerint a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, ezenkívül az áfa-fizetésre kötelezett magánszemélyek egymás között egy ügyletre vonatkozóan nem fizethetnek ki 250.000 forintnál nagyobb összegű készpénzt.

Pontosabban kifizethettek, de a vevőket jelentős mulasztási bírság terhelte. Ez a szabály azonban egy hónap alatt megbukott, mivel a februárban életbelépő szabályt már 2009.02.23-án elfogadott törvénymódosítással hatályon kívül helyezték. Tehát eddig nem nagy sikert mondhat magának a készpénzforgalom korlátozására irányuló szabályozás.

Ma milyen szabályok is érvényesülnek? Nem szűntek meg a készpénzforgalmat csökkenteni hivatott szabályok.

Az egyik ilyen: az adózás rendjéről szóló törvényben már régebben jelenlevő bejelentési kötelezettség, mely szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie

- a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
- egyéb esetben az két millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást (itt is jelentős szigorítás lépett életbe 2012-től, mivel korábban öt millió forint volt az összeghatár).

Ha a bejelentés elmarad, akkor mulasztási bírsággal sújtható az adózó. A másik hatályos szabály a számviteli törvényben található:

- E szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. A szabályzatban a napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

Mit hoz a holnap, avagy mi lesz jövőre?

A Széll Kálmán Terv 2.0-nak megfelelően, új elemmel gazdagodott a pénzforgalom szabályozása: a fekete és szürkegazdaság visszaszorítása érdekében a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. január elsejétől egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 5 millió forint értékben teljesíthetnek készpénzszolgáltatást.

Legalábbis ez jelent meg ez év júniusban új rendszerelemként, az adózás rendjéről szóló törvény módosításával. Ugyanakkor a fenti szabály még életbe sem lépett, de már úton van az előző szabály szigorítása. Az eredeti tervvel szemben havonta nem 5 millió, hanem csak másfél millió forintnyi készpénzforgalmat bonyolíthatnak egymással januártól a vállalkozások. Július 10-én ugyanis egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben.

Mit is jelent ez a jövőre nézve?

A törvény maximálja azt az összeget, amelyet az adóköteles tevékenységet folytató, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó egy másik, ugyancsak pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak - a vele vagy harmadik személlyel kötött szerződés alapján, a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként - készpénzben kifizethet. A készpénzfizetés felső határa szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint lehetne a módosítási javaslat szerint.

Az ugyanazon felek közti szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesített készpénzkifizetéseket a törvény szerint egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem felelt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének. Az új szabály szankciója mulasztási bírság, mely az 1,5 millió forint feletti készpénzkifizetés összegének 20 százaléka.

Felkészülési időszak

A kormány közleménye szerint még elegendő idő van az új rendszerre való átálláshoz szükséges felkészülésre. Bár a változások hatálybalépési időpontja 2013. január elseje, mégis érdemes előre felkészülni az új rendszerre, esetenként a fizetési szokások átalakítására. Ez egyben piaci, jogi, intézményi és technológiai kérdéseket is felvet. Ha például nem biztos fizetőkészséggel rendelkező partnerről van szó, - akitől korábban készpénzben elkérték az ellenértéket - érdemes jogi garanciákat kialakítani a későbbi sorban állások, behajtási nehézségek elkerülésére.

Önmagában a nemzetközi fejlődés útja a készpénzfizetések csökkentése. Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelynek 84 százaléka még mindig készpénzben történt. Érdekes összehasonlítást jelentenek az élenjáró országok: a svéd gazdaságban 3 százalékában van jelen a készpénzforgalom, ami megelőzi eurózóna 9 százalékát vagy az USA 7 százalékát is abból adódóan, hogy itt jóval fejlettebb digitális kultúra alakult ki. A készpénzforgalom magas aránya nálunk összefügg azzal is, hogy Magyarországon az elektronikus fizetést segítő infrastruktúra fejletlen. Ezt mutatja, hogy amíg az EU-ban átlagosan 17 ezer POS-terminál (kereskedelmi elfogadóhely) esik egymillió lakosra, addig Magyarországon 7 ezer. Így igen csak fontos lehet a POS-terminálok hálózatának támogató pályázata, amelynek kiírása eddig nem történt meg.

Egy ilyen jelentős váltásnál technikai, gyakorlati kérdések is felmerülnek, például az új jogszabály szempontjából készpénzfizetésnek minősül-e, ha az ellenértéket nem kézből-kézbe adjuk át, hanem készpénzben fizetjük be a partnerünk bankszámlájára?

Általában egy ilyen jellegű változást a banki fizetések kedvezményezésével, előnyösebbé tételével lehet segíteni és könnyebbé tenni, nálunk a másik oldalon figyelembe kell venni a pénzügyi tranzakciós illeték hatását is a fizetési műveleteknél, ami inkább fordítottan hat.