Így ellenőrizhetik a vállalkozások üzleti partnereiket a NAV-nál

Megosztás Tetszik

Megbízható adatokhoz lehet-e jutni az adóhatóságtól arról, hogy egy adott munkáltató adott esetben hány munkavállalót foglalkoztat? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.

"A NAV az ellenőrzéseket lezáró jegyzőkönyvekben rendszeresen arra hivatkozik, az adózó tudja ellenőrizni, hogy az általa foglalkoztatott alvállalkozónak/szolgáltatónak hány bejelentett alkalmazottja van. Tudomásom szerint a nav.gov.hu "Több adatbázis együttes lekérdezője" helyen lehet látni létszámadatot, de az ott látható létszámadat a legutolsó beküldött társaságiadó-bevallásban ('29-es nyomtatvány) a bevallást beküldő által kézzel beírt (tehát nem ellenőrzött) létszámadatot jeleníti meg. Van-e olyan hely (internet, NAV, OEP stb.), ahol a foglalkoztatotti adatok lekérdezhetőek, s viszonylag naprakészek (1-3 hónapos csúszással), vagy csak a társaságiadó-bevallásban szereplő adatokra hivatkozik a NAV?" – kérdezte olvasónk.

Az üzleti partnerek – adott esetben alvállalkozók – által foglalkoztatottak létszámára vonatkozó adatokat az adóhatóság havonta frissíti. Az információk lekérdezésekor – így például az adatbázisok – áfaalanyok – pontban az internetes felületen kiírva megtaláljuk az adatok utolsó frissítésének dátumát is – közölte szakértőnk.

Például az e hét  pénteken napon lekérdezett adatok esetében ezt látjuk:

„Az adatbázis utolsó frissítésének dátuma: 2016. 08. 12.
Az alkalmazotti adatok utolsó (havi) frissítésének dátuma: 2016.08.05.”

A szóban forgó adatok lekérdezhetőek itt:

http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker

Illetve mód van több – jelenleg négy – adatbázis együttes lekérdezésére is (például  áfa adóalany-e, az adószámát felfüggesztették, esetleg törölték-e, végrehajtás alatt áll-e)?

http://nav.gov.hu/nav/multilekerdezo

Az adóhatóság adatbázisából nyert adatok közhitelesnek minősülnek, azon adat(ok) kivételével, amely adato(ka)t jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít (mint pl. a Cégbíróságtól kapott adatok).

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (1a) bekezdése alapján a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

Alvállalkozók esetében a fentebb említett kérdéseken túl, azt is célszerű ellenőrizni, hogy az adott tevékenység (TEÁOR szám szerint) elvégzésére az érintett cég jogosult-e. Ugyanis, ha valamely tevékenység nem szerepel a NAV listájában (http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker/tevekenysegek), akkor arra a cég nem köthet szerződést, és nem is bocsáthat ki róla számlát.

Ha mégis megteszi, a számla befogadójának meggyűlik a baja az adóhatósággal. Hozzá kell tennem, ha a teljesítés egyébként valós, akkor az adólevonási jog nem vitatható el a számla jóhiszemű befogadójától olyan okok miatt, amelyek a másik fél mulasztása, szabálytalansága miatt következtek be, és a számla befogadójának sem tudomása, sem ráhatása nem lehetett ezekre. Ezt támasztják alá az Európai bíróság közelmúltban hozott ítéletei is, melyek között magyar vonatkozásúak is vannak, mint például a Dávid-, vagy a Tóth-ügy.

Ugyanakkor az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény 168/A paragrafus is előírja a befogadott számlák hitelességének – ideértve adattartalmuk valódiságát is – úgynevezett rendes üzleti ellenőrzési eljárások keretében történő ellenőrzését.

Mindenképpen javasolt az említett adatbázisok felhasználásával ellenőrizni az üzleti partnert – időnként még a régi üzletfeleket is. Utóbbiak esetében is előfordulhat, hogy az adószámukat felfüggesztette az adóhatóság, de nem is tudnak róla, hiszen a vonatkozó értesítés például a hatóságnál nyilvántartott címükre ment, ahol nem találhatóak: pont ez volt adott esetben a szankció oka.

Jelentősebb szerződések – főként az építőiparban – esetében az adatbázisok lekérdezése és az információk kinyomtatása, lementése mellett célszerű a partnert nyilatkoztatni munkavállalóinak aktuális létszámáról. A szerződésben azt a kitételt, hogy a vállalkozó bevonhat alvállalkozókat is, komolyan kell venni, és erre vonatkozóan is nyilatkoztatni kell a partnert, főként, ha saját munkavállalóinak létszáma nem elég a vállalt feladat teljesítéséhez.