adozona.hu
Felesleges fontoskodás: amikor a képviselőt mondva csinált ürüggyel kizárják az eljárásból
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Felesleges_fontoskodas_amikor_a_kepviselot__DJDOVA
Felesleges fontoskodás: amikor a képviselőt mondva csinált ürüggyel kizárják az eljárásból
Milyen feltételei vannak annak, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés alkalmával a meghatalmazást elfogadja az adótanácsadótól, könyvelőtől? Tisztázzik a tévhiteket és félreértéseket.
Az adóellenőrzésről szóló sorozatunkban már vizsgáltuk a képviselet és a meghatalmazás szabályait. A téma azonban további részletek tisztázást is megkívánja. Egyre többet lehet hallani adótanácsadóktól és könyvelőktől, hogy az ügyfél nevében a meghatalmazásukat nem akarják elfogadni. Az előírthoz képest többletfeltételeket kívánnak meg. Amennyiben nem tesznek eleget a kívánalmaknak, az ügyből kizárják végzéssel, ami ellen csak az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében lehet jogorvoslatot kérni. Vagy a végzés kibocsátóját kérni, annak visszavonására.
Először a tapasztalatokról:
A cégszerűen aláírt meghatalmazáshoz hiányolják a két tanút.
Cégszerű aláírás esetén a meghatalmazottól kérik az aláírási címpéldányt.
Könyvelőtől könyvelési szerződést és számlát kérnek, ha képviselni szeretné az ügyfelét.
A képviselőt végzéssel zárják ki, mert a cégszerűen aláírt meghatalmazáson nincsenek tanúk.
Mielőtt a tapasztalatokat elemeznénk, foglaljuk össze a meghatalmazással és annak igazolásával kapcsolatos szabályokat.
A meghatalmazás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amely arra szolgál, hogy a meghatalmazó a címzettet értesítse a nevében eljáró személyéről, és a meghatalmazás tartalmáról. Adóügyekben a meghatalmazhatók körét és a meghatalmazás módját is törvény szabályozza.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.), mint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) mögöttes szabálya rendelkezik a meghatalmazások formai követelményeiről. Eszerint a meghatalmazást írásba kell foglalni, mégpedig vagy közokiratba, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba. A meghatalmazás szólhat egyes eljárási cselekményre vagy a teljes hatósági eljárásra. A meghatalmazás eredeti példányát az első kapcsolatfelvételkor csatolni kell az ügy irataihoz.
Ugyanakkor a hatóság köteles vizsgálni a meghatalmazott alkalmas-e a képviselet ellátására. E tekintetben egyszerű az adóhatóság helyzete, amennyiben a meghatalmazott az Art-ban felsorolt személyek valamelyike, akkor a törvény erejénél fogva alkalmas. Az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, akkor képviselhet mást az adóhatóság előtt, ha szerepel az Nemzetgazdasági Minisztérium megfelelő névjegyzékében. A könyvelő fogalma már nem kellően körülhatárolt, nincs rá meghatározás. Az NGM könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásában szereplő személyek bizonyára megfelelnek ennek a kritériumnak, de mások is megfelelhetnek.
Hozzászólások (0)