adozona.hu
Veszélyes szülői kölcsönre hivatkozni vagyonosodási vizsgálatnál
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Ezert_veszelyes_szuloi_kolcsonre_hivatkozni_U6LL9L
Veszélyes szülői kölcsönre hivatkozni vagyonosodási vizsgálatnál
Tetszik
Rendre felmerülő kérdés, elfogadja-e az adóhatóság egy vagyonosodási vizsgálatban a szülői kölcsönre hivatkozást. Milyen feltételeket vizsgálnak? Lehet-e kölcsönadó a nagyszülő? Finanszírozhatta-e a szülő a megvásárolt ingatlant? Vizsgálható-e ilyen esetben a kölcsönadó szülő?
Magyarországon az a feltevés, hogy a szülő vásárolja az ingatlant, nem is áll olyan messze az igazságtól, ahogy az sem, hogy a szülők igen sokszor nyújtanak kölcsönt vagy adnak pénzajándékot a gyermeknek. Vagyonosodási vizsgálat során azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy a szülők ténylegesen kölcsönadtak a gyermeküknek.
Nyilatkozattétel és tanúvallomás a szülőtől
Amennyiben az adózó a vagyongyarapodási vizsgálat esetén arra hivatkozik, hogy a megvásárolt ingatlan fedezetét a szüleitől vagy a nagyszüleitől kapta, az adóhatóság nyilatkozattételre szólítja fel a kölcsönadóként megnevezett személyeket. Mind a kölcsönadónak, mind a kölcsönvevőnek ugyanolyan nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy mikor, hol, ki előtt adták át a kölcsönt, azt milyen pénznemben nyújtották, ha nem forintban adták, akkor hol, és milyen formában váltották át.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további intelmekre hívjuk fel a figyelmet, miért legyen megfontolt már az első pillanatban, hogy mit nevez meg vagyonszerzése forrásának.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Felhívnám a figyelmet az alábbi friss Kúria döntésre: Kfv.I.35.245/2011/4.szám (hatarozat_50958.rft. Idézet az ítéletből:
A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján kiemeli, hogy az első fokú bíróság a felperes több kérelmet tartalmazó keresetéből csupán egy kérelmet tartott elfogadhatónak, az 1997-ből származó 8 millió Ft nagyszülői ajándék meglétét, annak a 2008-as ingatlanvásárláshoz való felhasználását. Minden más kereseti kérelmet elutasított, benne a becslés jogalapját, és a KSH adatok alkalmazhatóságát vitató felperesi keresetet is. Rögzítette, hogy a 8 millió Ft felett egyéb megtakarítást sem tudott a felperes igazolni. Lényeges körülmény az ügyben az is, hogy a 8 millió Ft ajándékozásának tényét az alperes sem vitatta. Az erre irányuló okirat bizonyító erejét elismerte, csupán életszerűtlennek találta ekkora összeg 11 évig való otthon tartását, és nem fogadta el a 8 millió Ft 2008 évben még rendelkezésre állását, felhasználását, illetve az erre irányuló felperesi bizonyítást értékelte elégtelennek, különös tekintettel arra, hogy az Art. 109. § (3) bekezdése értelmében a bizonyítási lehetőség átszállt a felperesre. Ilyen tényállás mellett az első fokú bíróságnak a rendelkezésre álló (részben a közigazgatási eljárásból ismert, részben a bírósági eljárásban felvett) bizonyítékok egybevetése alapján kellett mérlegeléssel döntést hoznia. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a per tárgyát képező 8 millió Ft-os tétel vonatkozásában lényegében a bírói mérlegelés helyességét vitatta, a perben felvett többletbizonyítékok (tanúvallomások) perdöntő jelentőségét kérdőjelezte meg.
Az eredeti (megyei) bírósági döntés (a Vas megyei Bíróság 2011. január 17-én kelt 1.K.20.133/2010/8. sorszámú jogerős ítélete) a szülői ajándékról pedig ezt mondta ki:
Az első fokú bíróság a bizonyításnak helyt adott, a két tanút meghallgatta, és ezek, valamint a per egyéb adata alapján bizonyítottnak találta, hogy a 8 millió Ft ajándék 2008-ban még megvolt, így az felhasználható volt a ... ház megvásárlásához. Az ítélet indokolása szerint Sz. K. tanú jelen volt az 1997-es pénz átadásánál, továbbá a 2000-es években egy asztalosmunka végzése közben megtalálta a pénzt ugyanabban a nylonzacskóban az egyik ágyneműtartóban, amelyben az annak idején átadásra került.
Dr. K. pedig a felperes mondta, hogy 10 millió Ft megtakarítása van, ezt, valamint a házastársi közös lakás eladásából származó ráeső 7 millió Ft-ot használja fel a ... házhoz, a többire bankkölcsönt vesz fel. Az előlegként átadott 1 millió Ft igen változatos címletű volt, amely alapján vélelmezhetően nem bankból származott.
A vizsgálat adataiból láthatóan 2004-2007 között a felperesi gazdálkodás pozitív volt, azaz nem volt szükség a pénz felhasználására. A 2004 előtti gazdálkodásra vonatkozóan nincsenek adatok.
E nélkül az összeg nélkül nem jött volna létre az adásvétel, ez szükséges volt a vételárhoz, és bár kétségtelen tény, hogy ekkora összeget otthon tartani kockázatos, de nem kizárt, nyilván a felperes számolt a veszteségekkel.
A 8 millió Ft tehát a 2004-es nyitó tételben szerepeltethető, és mivel egyéb évekre való felhasználása nem volt szükséges, így 2008-ra elszámolható. A felperes által állított további 2 millió Ft megtakarítás ugyanakkor a bíróság álláspontja szerint nem bizonyított.
Összegezve: a szülői támogatás léte és megléte korántsem olyan "vékony jég", mint amit a cikk sugall. Ehhez viszont talpraesett, a hivatal gondolkodását ismerő és értelmesen fogalmazni tudó szülőkre, vagy szakemberre van szükség a nyilatkozattételek, tanúvallomások során.
Remélem ez a Fideszesekre is vonatkozik, nem csak az ellenzékiekre és a kis emberekre!!!
Szeretném tudni, hogy a kölcsönadó szülőknek vajon honnan van 72, vagy épp 100 millája? Csak nem a Kádár rendszerben szerezték? Ott lehetetlen volt! Tehát ők is itt lopták!