Ezekben az esetekben gyakorol méltányosságot a NAV

Megosztás Tetszik

Jogszabályok – különös tekintettel az Art.-ra – meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosítanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mint állami adó- és vámhatóság számára. A méltányosság alapelvének érvényesítése vonatkozásában a NAV 3015/2017. számon útmutatót adott ki.

Az Art. alapelvként írja elő, hogy „a NAV köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”

A NAV méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek – írja az útmutató.

Az Art.-n kívül fizetési kedvezmény engedélyezésére vonatkozó szabályokat tartalmaz:

a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.),  

b) a Tanács 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: UVK), az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.), 

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), 

d) a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.),  e) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.), 

f) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.),  

g) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.), valamint 

h)  a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)  is.  

A felsorolt jogszabályi rendelkezések a NAV  számára felhatalmazást adnak a méltányossági jogkör gyakorlására, amelyre vonatkozó speciális szabályokat az útmutató szintén tartalmaz. 

Az Art.-ben a NAV méltányossági jogköre alapvetően két területen:

a)  az egyes szankciók alkalmazása és 

b) a fizetési kedvezményre irányuló eljárások 

során érvényesül. 

Az Art. szankciói esetében követendő méltányossági eljárás 

A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) alkalmazása során, ha a NAV megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza.

Az Art. világos és egyértelmű rendelkezéseiből  következik, hogy a szankciók alkalmazásánál figyelembe kell venni az eset összes körülményét, így különösen

a) az adózótól elvárható körültekintő magatartást,

b) az adóhiány, (illetve egyéb mulasztás) nagyságát, keletkezésének körülményeit,

c) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. 

A méltányosság gyakorlása az előzőekben említett esetekben történhet hivatalból vagy kérelemre is. Önellenőrzési pótlék mérséklése kizárólag kérelemre történhet. 

A NAV a szankció megállapítását indokolni köteles, ki kell térnie a méltányosságot megalapozó körülményekre, illetve az ilyen körülmények hiányára is. Ennél fogva már az első fokú határozatban is lehetőség van csökkentett mértékű bírság kiszabására, és a jogorvoslati kérelem elbírálója is csökkentheti a bírság mértékét, függetlenül attól, hogy azt az adózó kifejezetten nem kérte. 

A szankciók mértékének mérséklésére irányuló kérelmet az adózó jegyzőkönyvre tett észrevételében, fellebbezésében vagy felügyeleti intézkedés iránti kérelmében is előterjesztheti.   

Amennyiben az adózó "méltányossági" kérelemnek nevezett beadványában kizárólag arra, illetve a fizetési kedvezményre irányuló eljárások során irányadó körülmények mellett arra is hivatkozik, hogy cselekményének vagy mulasztásának súlyához, gyakoriságához képest a szankció túlzott mértékű, illetve mulasztásának körülményeit ismerteti (tehát a szankció jogalapját vagy annak mértékét vitatja), a beadványt a NAV először a szankciót megállapító határozat elleni jogorvoslati kérelemként bírálja el anélkül, hogy az adózót vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozattételre felszólítaná – írja az útmutató

A teljes útmutató megtalálható itt.