Cégbírósági rendelkezések visszavont kényszertörlés után

  • adozona.hu

Megszüntetett kényszertörlést követően mi lesz a nyilvántartott túlfizetéssel? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Bt. kényszertörlését hivatalból elindították és meg is szüntették. (A tárolt cégkivonaton már csak az látszik, hogy a törlés hatálya és módja.) A bt. adófolyószámláján társasági adónemben közel 600 ezer forint túlfizetés van nyilvántartva. Ami ténylegesen túlfizetés. Sajnos a bt. ügyvezetője, könyvelője nem csinált semmit a bevallások pótlására és a beszámoló közzétételére vonatkozóan. Mi történik a túlfizetéssel, ha nem jelezték a visszakérést a NAV felé? Vissza lehet ezt még kérni, vagy ez már elveszett?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Elöljáróban szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében áll módunkban adni – kezdte válaszát dr. Juhász Péter.

Alapvetően a kényszertörlési eljárás célja a cég vagyonának felosztása, a kérdésből sajnos nem derül ki, hogy ezen eljárás alatt milyen határozatok születtek. A Ctv. 118. § (1) bekezdése szerint: ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével – a céget – a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – törli a cégjegyzékből.

Ugyanezen § (6) bekezdése értelmében, ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság – a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – a céget a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével törli a cégjegyzékből. Ha azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.

Ugyanezen § (6a) bekezdése szerint a cég törlése esetén, ha a cég fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, a cégbíróság a Ptk. 3:48. § (2) bekezdése alkalmazásával rendelkezik a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról, és szükség szerint rendelkezik a vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a tagot megillető tulajdonjog bejegyzéséről. A cégbíróság a cég törléséről rendelkező végzésében szükség szerint rendelkezik valamely vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is. A cégbíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink