Átalányadózó egyéni vállalkozó számlázása saját cégnek

Megosztás Tetszik

Megfelel-e a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, ha a kft. mint fővállalkozó szerződik az ügyfelekkel, az átalányadózó egyéni vállalkozó tulajdonosok pedig mint alvállalkozók beszámláznak a saját cégüknek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Kis Gábor, a Finacont Kft. szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó, valamint közvetítő kft. három tulajdonosa maga is informatikai tevékenységet folytató, átalányadózó egyéni vállalkozó. Mindhárom tulajdonos egyenlő arányú, 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a cégben. Az ügyvezető nem áll alkalmazotti jogviszonyban, juttatást az ügyvezetői tevékenységért cserébe nem kap. Az egyik tulajdonos főállású alkalmazott a kft.-ben. A tulajdonosok átalányadózó egyéni vállalkozók, tehát a katamegszorítások nem relevánsak. A tulajdonosok egyéni vállalkozó tevékenységüket saját telephelyükön, saját eszközeikkel végzik. A kérdés arra irányul, hogy megfelel-e a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, ha a kft. mint fővállalkozó szerződik az ügyfelekkel, az átalányadózó egyéni vállalkozó tulajdonosok pedig mint alvállalkozók beszámláznak a kvázi saját cégüknek? A tao-törvényt, valamint az Art.-t böngészve ennek jogi akadályát nem látom, azonban kérdés, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján az adóhatóság miként viszonyul az ilyen szerződésekhez. Az átalányadózás jelentette adóelőnyök miatt tekintheti-e jogszerűtlennek a NAV az ilyen típusú alvállakozói szerződéseket?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Általánosságban elmondható, hogy az informatikai szolgáltatásokat nyújtó kft.-nek a vállalkozási szabadságába beletartozik, hogy a tevékenysége ellátásához alvállalkozókat – akár egyéni vállalkozókat – vegyen igénybe, még abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozók történetesen kapcsolt felek lennének.

A kérdés nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy a tulajdonosok között egyenes ági hozzátartozói kapcsolat lenne, így azt feltételezzük, hogy az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadait nem kell egybeszámítani. A fentiek figyelembevételével az alábbi kockázatot tudjuk azonosítani egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során.

A rendelkezésre álló információk alapján az egyik tulajdonos egyrészt a kft. főállású munkavállalója, másrészt egyéni vállalkozó, aki szolgáltatásokat nyújt a kft. részére. Ezen tulajdonos esetében az adóhatóság egy ellenőrzés során feltételezheti, hogy a tulajdonos egyéni vállalkozóként is lényegében ugyanazokat a feladatokat látja el, mint munkavállalóként. Ha ez a feltételezés igazolást nyer, akkor felmerülhet, hogy a tulajdonos munkavállalóként elvégzett tevékenységének ellenértékét részben – egy a munkaviszonynál lényegesen kedvezőbb adózású – vállalkozási díj formájában kapja meg.

A fenti kockázatot csökkentheti, ha a következőket sikerül hitelt érdemlően alátámasztani:

• a munkavállalói tevékenységhez kapcsolódó munkaköri leírás és az egyéni vállalkozóként nyújtott szolgáltatás tartalmilag lényegesen elkülönül egymástól,

• az egyéni vállalkozóként nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan igazolt költségek merülhetnek fel, vagy olyan eszközöket használ az egyéni vállalkozó, amelyeket nem a kft. biztosít részére,

• az egyéni vállalkozó a szolgáltatását más ügyfeleknek is nyújtja.