Téves jogértelmezés a NAV-tól: áll a bál az ekáermentesség körül

Megosztás Tetszik

Alig fél hónapja indult az elektronikus közúti árukövető rendszer (ekáer), de máris óriási problémákkal szembesülnek az adózók. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a szaktárca és az adóhatóság folyamatosan „újramagyarázza” a törvényt, ráadásul az ellentétes a jogszabály szövegével és az adószakértők egybehangzó értelmezésével.

Az egyik legfontosabb kérdés minden adózó részéről, hogy mikor mentesülhetnek az ekáerszám igénylése alól. A törvény szövege a következőképpen szól:

Mentes az ekáerszám-igénylési kötelezettség alól az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 22/E § (6a) bekezdése szerint

– az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kilogrammot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg;

– kockázatos élelmiszer tömege a 200 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot nem haladja meg;

– egyéb kockázatos termék tömege az 500 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ekáerszám igénylése alóli mentesség akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1.)

– útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállított
– nem kockázatos termék
– súlya a 2500 kilogrammot vagy (Nem és!)
– az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg;

2.)

– útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállított
– kockázatos élelmiszer
– tömege a 200 kilogrammot vagy (Nem és!)
– adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot nem haladja meg;

3.)

– útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállított
– egyéb kockázatos termék
– tömege az 500 kilogrammot vagy (Nem és!)
– adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) magyarázatai és tájékoztatása szerint, ha az egyik feltétel meghaladja a határértéket, akkor már nem áll fenn a mentesség. Emellett olyan tájékoztatást is kapott több adózó a NAV szakembereitől, hogy a mentességre vonatkozó szabályok csak gyűjtőfuvarra érvényesek, és csakis belföldön.

A törvény ezzel szemben a vagy kötőszó használatával azt mondja ki, hogy, ha a szállítmány az egyik határértéket meghaladja, a másik határértéket viszont nem, akkor nem kell ekáerszámot igényelnie az adózónak!

Mindezt a NAV és az NGM felül szeretné bírálni a kiadott magyarázataival úgy, hogy „és” kötőszóként értelmezik a „vagy” kötőszót, hiszen így csak egy szűkebb adózói kör esik a mentesség alá.

A gyűjtőfuvarra és csak a belföldi szállításokra értelmezett mentességekről a törvény nem ír, így ezek nem állják meg a helyüket.

Az NGM és a NAV „újraértelmezésekkel” pedig az a legnagyobb probléma a gyakorlatban, hogy a mentességre vonatkozó szabályt – a fentiekben részletezettek szerint – nem az NGM vagy a NAV által elmondottaknak megfelelően rögzíti a törvény! Az NGM és a NAV által elmondottak szerinti értelmezés nem olvasható ki a törvényből, amit az is alátámaszt, hogy a „vagy” kötőszót a gyakorlatban mindenki azonosan értelmezi.

A szaktárca és a jogalkalmazó adóhatóság egyértelműen felülírja a magyar nyelv és helyesírás szabályait, ami jogbizonytalanságot okoz az adózók körében. A kockázatos termékek esetén ráadásul a kockázati biztosíték nyújtása miatti kárt, illetve cash flow kiesést is jelenthet, ami akár azzal is járhat, hogy a kisebb adózók ilyen feltételekkel nem tudnak részt venni a gazdaságban, ugyanis nem tudják teljesíteni az ekáerrendszer feltételeit.

FIGYELEM! Tb-konferencia 2015.01.21-én, gyakorlati kérdésekkel, szakértői válaszokkal!
http://konferencia.hvg.hu/hvg-tb-konferencia.html