A kapcsolódó vizsgálat kétarcúsága

Megosztás Tetszik

A kapcsolódó vizsgálat jogszabályba foglalása egy eszköz az adóhatóság kezében ahhoz, hogy a tényállás tisztázási kötelezettségének oly módon tegyen eleget, hogy az általa esetlegesen vitathatónak minősíthető gazdasági események minden szereplőjét megfelelően ellenőrizhesse.

A jogalkotói cél elvitathatatlan. De esetenként oly módon kerül sor kapcsolódó vizsgálat elrendelésére, ami lényegében azt eredményezi, hogy az adóhatóság figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a főkötelezettsége az eljárás során a tényállás teljes körű feltárása.

Az Adózás rendjéről szóló törvény részletesen szabályozza az eljárási határidőket és azok meghosszabbításának lehetőségét. A határidő számításában bizonyos eljárási cselekmények nem számítanak bele (például az elévülésnél a bírósági eljárás, vagy az utólagos ellenőrzésénél a kapcsolódó vizsgálat).

Többször tapasztalt körülmény az adóhatósági eljárásban, hogy a kapcsolódó vizsgálatról nyilvánvalóan kitűnik, hogy felesleges, illetőleg hogy az elrendelt kapcsolódó vizsgálatot érdemben nem folytatják le, csak időhúzásnak használják. Ezt az is igazolja több esetben a kapcsolódó vizsgálat keretein belül rendelnek el újabb és újabb kapcsolódó vizsgálatot, így akár több évre is elhúzva az ellenőrzést.

Volt olyan konkrét eset ahol csak a bírósági szakaszban szembesült azzal az adóhatóság annak perbeli képviselője által, hogy a vagyonosodási vizsgálatban hivatkozott kölcsön valós gazdasági esemény volt, köszönhetően annak, hogy az ellenőrzés során a hivatkozott kölcsönadó vonatkozásában nem folytatták le a kapcsolódó vizsgálatot (vagyis nem győződtek meg arról, hogy a kölcsönadó rendelkezésére állhatott-e egyáltalán az összeg), csak „önkényesen” hiteltelennek fogadta el a hivatkozási alapot.

2013-tól az Art. szabályozása részben megváltozott.