7 kérdés, 7 válasz a NAV jogkövetési vizsgálatairól

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság kétféle módon vizsgálhatja az adózókat: adóellenőrzéssel és jogkövetési vizsgálattal; jelenleg az ellenőrzések közel 93 százalékát teszik ki a jogkövetési vizsgálatok. A Deloitte szakértői összegyűjtötték a jogkövetési vizsgálatok fő jellemzőit és kockázatait, amelyekkel – a vizsgálatok megnövekedett száma miatt – minden adózónak fontos tisztában lenni.

Fontos különbség, hogy a jogkövetési vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság ismételten vizsgálat alá vonhatja az adózót ugyanazon időszak és tények tekintetében. Továbbá a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság adókülönbözetet, illetve ehhez kapcsolódóan adóbírságot nem szabhat ki, mulasztási bírság kiszabására azonban jogosult az adóhatóság.

Extrém esetben ez utóbbi önmagában is nagy terhet jelenthet az adózóknak. Egy Európai Unió Bírósága elé került ügy tárgya például az volt, hogy egy jogkövetési vizsgálat során a kockázatosnak minősülő adózóra néhány adminisztratív hiba miatt több mint 100 millió forintos mulasztási bírságot szabtak ki – magyarázza dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje. Végül ebben az esetben az adózónak adtak igazat, a bírságot mérsékelni kell.

Mit ellenőrizhet a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság?

Alapvető különbség, hogy az adóellenőrzéssel szemben a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság nem az összes, csupán egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja adott időszakon belül. Az adóhatóság azonban széleskörű jogosultságokkal rendelkezik ebben az eljárásban is. Többek között információkat gyűjthet a bevallásokban szereplő adatok valódiságáról, a gazdasági események körülményeiről, illetve ellenőrizheti például az adóbevallás szabályszerű teljesítését. A vizsgálat pontos kereteit a megbízólevél jelöli ki, amelyet gyakran általános megbízólevélként adnak ki, így a jogkövetési vizsgálat adott esetben megközelítheti egy adóellenőrzés hatókörét is.

Mire kötelezhet a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság?

Az adóhatóság egyfajta tárgyalópartnerként lép fel a jogkövetési vizsgálatok során, felhívja az adóalany figyelmét az esetlegesen jogellenes adókezelési gyakorlatára és a korrekció lehetőségére önellenőrzés útján. Fontos azonban, hogy az önellenőrzés benyújtására csak az adózó önálló döntése alapján kerülhet sor, az adóhatóság erre vonatkozó kötelezettséget nem állapíthat meg. Érdemes megjegyezni, hogy az önellenőrzések egyre többe kerülnek az adózóknak, ugyanis az önellenőrzési pótlék összege a jegybanki alapkamathoz igazodik.

Átfordulhat-e adóellenőrzéssé a jogkövetési vizsgálat?

Az adóhatóság korlátozás nélkül indíthat adóellenőrzést a jogkövetési vizsgálat után ugyanarra az időszakra vonatkozóan. Erre azért is kerülhet sor, mert az adóhatóság gyakran folytat jogkövetési vizsgálatokat információszerzési céllal. Ha olyan információval szembesül, ami alapján adóellenőrzést is indíthat, erre minden lehetősége megvan, hiszen a jogkövetési vizsgálat nem teremt lezárt időszakot. Egy esetben például az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében be nem jelentett alkalmazott után mulasztási bírságot szabott ki, ami ellen nem fellebbezett az adózó. Az eljárás azonban itt nem ért véget, mivel az adóhatóság adóellenőrzést indított ugyanezen tények alapján. Ennek keretében már adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott, méghozzá a jogkövetési vizsgálatban megállapított összeg hatszorosában – említi dr. Balázsi Ákos, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.

Felhasználhatja-e később az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során tett nyilatkozatot?

A jogkövetési vizsgálat során tett nyilatkozatokat az adóhatóság felhasználhatja, és általában fel is használja egy későbbi adóellenőrzés során. Fontos ezért, hogy a jogkövetési vizsgálat során is körültekintően szükséges nyilatkozni, ugyanis az visszaköszönhet egy következő eljárásban is. Egy későbbi adóellenőrzés során pedig a korábban tett nyilatkozatokat már sokkal nehezebb vitássá tenni.

Kötve van az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során tett minősítéséhez a későbbiekben is?

A bírósági joggyakorlat szerint, ha a jogkövetési vizsgálat során tartalmi szempontból minősíti az adóhatóság az jogviszonyokat, akkor az egy későbbi adóellenőrzésben is köti az adóhatóságot. Azonban az esetjog azt is megállapította, hogy egy későbbi ellenőrzés megváltoztathatja a jogviszony minősítését, de amíg erre nem kerül sor, az adóhatóságot köti a korábbi minősítése.

Miért kell komolyan venni a jogkövetési vizsgálatokat?

Az adóhatóság ebben az eljárástípusban ugyan nem szankcionáló, hanem egyfajta jogkövetésre orientáló „partner hatóságként” lép fel. Ugyanakkor az adózó felelőssége, hogy érdekei a lehető legszélesebb körben kerüljenek figyelembevételre. Ezért ilyenkor azt is érdemes megvizsgálni, hogy az adóhatóság által javasolt, a múltra, illetve akár a jövőre is vonatkozó adókezelést valóban megkövetelik-e a jogszabályok, illetve a jogszerűen elérhető adózási alternatívák, vagy adókezelések közül optimálisnak minősül-e.

+1. kérdés: Mire érdemes figyelni, ha cégnél jogkövetési vizsgálat indul?

A jogkövetési vizsgálat egy gyors, koncentrált eljárás. Mindenképpen érdemes megfelelő szakértelmet és elegendő kapacitást allokálni az eljárás vitelére. Érdemes továbbá már a jogkövetési vizsgálat elején feltenni a kérdést: miért indult a társaságnál jogkövetési vizsgálat? Az adóhatóság összetett és hatékony kockázatkezelési kiválasztó rendszert alkalmaz. Ha jogkövetési vizsgálat indult, akkor annak oka van.

Érdemes minden, az adózó álláspontját alátámasztó dokumentumot az adóhatóság rendelkezésére bocsátani, nyilatkozattal segíteni a választott adókezelés megértését. Ezekre egy esetleges adóellenőrzés során is van lehetőség hivatkozni, illetve az adóhatóságnak kötelezettsége ezeket értékelni – foglalja össze Ramocsa Dávid.