Adóellenőrzés: legyen résen, legyen aktív!

Megosztás Tetszik

Szembesült már azzal, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során újabb és újabb iratot kér be, újabb és újabb kapcsolódó vizsgálatot indít, vagy az ellenőrzés határidejét többször meghosszabbítja? Adózóként ilyen esetben sem kell tehetetlenül szemlélnie a történéseket.

Az adózók gyakran érzik úgy, hogy az adóhatósággal az ellenőrzés során fennálló kapcsolat egyoldalú, arra korlátozódik, hogy az adózó adatot szolgáltat az adóhatóság részére, de a köztük lévő kapcsolattartás nem kölcsönös.

Az adóhatóság gyakran úgy gyűjt bizonyítékot, hogy annak tartalmáról az adózó már csak a jegyzőkönyv kézhezvételekor értesül. Erre lehet példa az, ha az adóhatóság nyilatkozattételre hív fel az adózóval üzleti kapcsolatban álló, más vállalkozást, hiszen ez esetben az adózót az adóhatóság nem köteles értesíteni.

Hasonló helyzet áll elő akkor is, amikor az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot indít, s akkor az adózó annak csak megindításáról és lezárásáról értesül, de nem kap felvilágosítást arról, hogy kihez, milyen kérdéseket intézett az adóhatóság, milyen válaszokat kapott és azokat hogyan értelmezte. Nem sokan tudják, hogy ez az információ nemcsak rendelkezésre áll, hanem iratbetekintés során az adózó is megismerheti.

A tájékoztatáshoz fűződő jogosultság részeként az adózó iratbetekintési joga lehetőséget nyújt arra, hogy megismerje az adóellenőrzés során összegyűjtött információkat mind a jegyzőkönyv kézhezvétele előtt, mind a jegyzőkönyv kézhezvétele után.

Az iratbetekintés legfontosabb korlátja más személyek jogainak védelme. Az adózó nem tekinthet be az iratnak abba a részébe, amely például más adózó adótitkát vagy más személy üzleti titkát, banktitkát érinti. A korlát nem az egész iratra, hanem az iratnak csupán a más személy „védett” jogait érintő részére vonatkozik. E tekintetben az adóhatóság kötelezettsége az, hogy az iratok érintett részeit az adózó számára olvashatatlanná tegye.

A más adózónál felvett ellenőrzési jegyzőkönyv, határozat adózóra vonatkozó részét az érintettel ismertetni kell. Ebből adódóan, ha az adóhatóság a megállapításait más adózóknál végzett kapcsolódó vizsgálatokra alapítja, az adótitokra vonatkozó rendelkezések alapján nem zárható ki az adózó tájékoztatása.

Nem tekinthet be az adózó ezen kívül a következő iratokba sem:

- az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezése,
- a határozat (végzés) tervezete,
- a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyv (irat), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
- betekintési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat,
- az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
- törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
Az ellenőrzés megkezdését követően ugyanakkor nem korlátozható az adózó irat-betekintési joga pl. azon a jogcímen, hogy az adóhatóság még nem döntötte el milyen bizonyítékokat fogja felhasználni a jegyzőkönyvben.

Amennyiben az adóhatóság a fenti okok alapján megtagadja az iratbetekintést, erről végzésben határoz. E végzés ellen önálló fellebbezésre van lehetőség a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül.

Az irat-betekintési jog lehetővé teszi az adózó számára, hogy időben megismerje az adóhatósági ellenőrzés állását, a felvett bizonyítékokat, s azt, hogy az egyes bizonyítékok nem állnak-e ellentétben egymással. Az iratbetekintés során az adózó további kérdéseket tehet fel az adóhatóságnak az iratokkal kapcsolatban.

Fontos figyelni arra is, hogy a jegyzőkönyvek és az azok alapját képező bizonyítékok összhangban vannak-e egymással, nem hagyott-e az adóhatóság figyelmen kívül a jegyzőkönyv elkészítése során fontos információ. ilyen információ lehet például az, ha az adóhatóság rögzíti, hogy a felek nem álltak szerződéses kapcsolatban egymással, de az iratanyaghoz csatolt számla a szerződéses kapcsolatot igazolja. Az adózó a fontosnak ítélt iratokról díj ellenében másolatot is készíthet.

Az iratbetekintés során nyert információk alapján az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy hatékonyan élhessen észrevételezési és bizonyítási indítvány előterjesztésének jogával, így:

-   észrevételezheti a jegyzőkönyvvel kapcsolatban azokat a pontokat,  ahol az a csatolt bizonyítékokkal ellentétes,
-   észrevételt tehet azzal kapcsolatban, hogy a bizonyításról készült  jegyzőkönyv valamely lényeges az iratanyagban szereplő tényt nem rögzít,
-  „ellenbizonyítást” ajánlhat fel, azaz, ha az adóhatóság iratai a valóságnak nem felelnek meg, úgy ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tehet, vagy felkérheti az adóhatóságot bizonyítás lefolytatására (bizonyítási indítvány).

Ezekkel az eljárási eszközökkel élve elérhető az, hogy az adózó időben értesüljön az adóhatóság szándékairól, bizonyítékairól, és még a megállapítás jegyzőkönyvbe kerülése előtt párbeszédet kezdhessen a hibák, véleményeltérések kiküszöbölésére.

Az iratbetekintés eredménye felhasználható a felettes adóhatóság vagy a bíróság előtti jogorvoslati eljárás során is annak bemutatására, hogy az első fokú adóhatóság eljárása nem volt konzisztens, vagy a határozat csak részben megalapozott. Az ellenőrzési eljárásban való aktív részvétellel mind az adózó, mind az adóhatóság rengeteg időt és költséget takaríthat meg.

Bartha László
PwC