Megjelent az októberi Válaszadó

Megosztás Tetszik

Sok bosszúságra ad okot könyvelői, adótanácsadói és adószakértői körökben a pénzmosás elleni törvény módosítása, amelynek elrettentő részleteiről külön cikkben számoltunk be. Ebből kiderül, hogy olvasóink-előfizetőink jelentős többségét kitevő személyek ellen, ha megszegik a pénzmosási előírásokat, drákói szigorral és óriási – 20 millió forintig terjedő – pénzbüntetéssel lépnek fel az erre kijelölt szervek. Márpedig például az amúgy bizalmi viszonyt feltételező könyvelő-ügyfél kapcsolatban adott esetben a könyvelőtől még az is elvárás, hogy – mintegy hatóságként fellépve – „igazoltassa” ügyfelét, illetve annak kísérőjét.

Félnivalója azoknak is van, akik túl sokszor, illetve túl nagy összeggel húzták ki saját vállalkozásukat a slamasztikából. A társaságiadó-bevallásokban kötelezően szerepeltetendő tagi kölcsön alapján ugyanis az adóhivatal kockázat-elemzéssel kiszúrja a leggyanúsabbakat, s ezek a cégek átfogó adóellenőrzésre számíthatnak – hívja fel a figyelmet egy másik írásunkat. A cikk figyelmeztet arra is, hogy az adóhivatal valószínűleg nem áll meg itt, hanem egy vagyonosodási vizsgálat keretében annak is utánanéz, hogy a tagi kölcsön nyújtásának időpontjában volt-e, lehetett-e annyi pénze a tulajdonos(ok)nak, amennyivel cégük segítségére siettek. Írásunk ötleteket ad arra is, hogyan nullázható le, vagy legalábbis hogyan csökkenthető a tagi kölcsön összege. Ha pedig mégis elengedhetetlen a tulajdonosi kölcsön, érdemes egy másik cikkünkben elolvasni, mit kell tartalmaznia egy erről szóló – az adórevizorok által sem kifogásolható – szerződésnek.

Az utóbbi hetekben több cikkünk is foglalkozott a cégautó-adózás szabályaival. Mostani kiadványunkban ezek közül azt szemlézzük, amely bemutatja, hogyan úszhatják meg az egyéni vállalkozók ezt a terhet. Aki pedig a cégautó-adóval kapcsolatban más kérdésre kíváncsi, az Adózóna honlapján böngészve választ találhat kérdéseire.

Ha valaki az itthoni magas terhek – vagy éppen az állástalanság – miatt külföldön próbál munkát találni, jó esélye lehet erre Angliában. Az ottani keresetek és adók csábítóak, de a döntés előtt érdemes mérlegelni az elengedhetetlen kiadásokat is – hívja fel a figyelmet egy másik írásunk.

Az ősszel együtt beköszöntött a törvényhozási szezon is. Ennek kapcsán több cikkünk foglalkozott a már korábban elfogadott (de majd csak 2014. március 15-én hatályba lépő) új Polgári törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó fejezeteivel, így például a kft-kre előírt, a mostaninál magasabb törzstőke-követelménnyel, illetve ennek teljesítési határidejével.  A Ptk-hoz kapcsolódóan keményedik a vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége és módosulnak a gazdasági társaságok átalakulási szabályai – a részletek nyomon követhetők mostani Válaszadóban, illetve az Adózónán.

Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó az adóhivatallal online-összeköttetésben lévő – a kijelölt kör számára kötelezően alkalmazandó – pénztárgép-mizériával. Az Adózóna is folyamatosan figyelemmel kísérte a témát és rendre számot adott az aktuális előírásokról, egyik erről szóló cikkünk ajánlója mostani kiadványunkban is szerepel.

Nyugdíjba menetelnél kapóra jöhet, ha az ember tudja, hogy meghatározott szakképzési időszakok, illetve nyári munkák beszámítanak a szolgálati időbe. Egy-két hónapnak is jelentősége lehet, hiszen lehetséges, hogy éppen ezzel egészül ki teljes évre a szolgálati idő, ami pedig befolyásolja a nyugdíj összegét. Az Ajánlóban szereplő cikkünk összefoglalja, mi minősül ilyen szempontból szolgálati időnek és mi nem.

Az élet adózási téren is jóval bonyolultabb és színesebb eseteket produkál, mint ami a jogszabályokból egy laikus által egy-egy probléma megoldására kiolvasható. A gyakorlatban felmerült speciális helyzetekre népszerű „Kérdések és válaszok” rovatunkban szakértőink ezúttal is változatos témákban nyújtottak segítséget Olvasóinknak.