hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megjelent a februári VálaszAdó

  • adozona.hu

A január slágertémája – mint ahogy az várható volt – az elektronikus közúti árukövető rendszer (ekáer) bevezetése, és az abból eredő problémák. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az adóhatóság folyamatosan „újramagyarázzák” a törvényt, ráadásul a jogszabály szövegével és az adószakértők egybehangzó értelmezésével ellentétesen. Így van ez az egyik legfontosabb kérdés esetében is, hogy mikor nem kell ekáerszámot kérniük az adózóknak.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó szabályok is több ponton módosultak az év elejétől. Cikkünkben a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket részleteztük. Egyebek mellett változott a táppénz összegének megállapításakor figyelembe vehető jövedelem, és lazább bejelentési szabályok érvényesek a foglalkoztatókra a munkavállalók jogviszonyának megszüntetésekor.

Természetes törekvése a kisvállalkozásoknak, hogy a lehető legkevesebb közterhet kelljen fizetniük. Az adók és járulékok optimalizálásának egyik tere a jogviszonyokkal való „sakkozás”. Tapasztalatok szerint azonban gyakori a melléfogás.

Összefoglaltuk, hogy 2015. január 1-jétől a fordított adózás kiterjesztése miatt milyen előírásokra, átmeneti és részletszabályokra kell figyelni. Érdekes tanulságokkal szolgál az az eset, amelyben pert vesztett a NAV a Kúrián: anélkül rótt ki társaságiadó-hiányt a hatóság, hogy tényekkel alátámasztotta volna a megállapításait.

Németországban a minden ágazatra általánosan bevezetett, óránként bruttó 8,5 eurós minimálbért minden olyan munkavállaló részére meg kell fizetni, aki Németország területén munkát végez, beleértve azt az esetet is, ha nem német cég a munkáltató, vagy ha a dolgozó csak áthalad Németország területén, mint például a gépkocsivezetők. (Az utóbbi előírást január 30-án átmenetileg felfüggesztették.)

Több olvasónk kérdéséből kiderült: tanácstalanul állnak az szja-törvény módosítása előtt, miszerint osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás által a nem kisadózó tagnak, a vállalkozás „nyereségéből" történő bevételjuttatás.Nem csoda, hiszen a törvényi megfogalmazás elég szerencsétlenre sikeredett.

Itt töltheti le a VálaszAdó 2015/2. számát

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink