Reklámadó: így kell elkészíteni a nyilatkozatot

Megosztás Tetszik

A reklámadóval érintetteknek a napokban kell elkészíteniük az adókötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozatukat. Mi szerepeljen ezen, hogyan kell értelmezni az előírásokat? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla adószakértő könyvvizsgálónk válaszolt.

Olvasónk a következőkben foglalta össze kérdését: „A reklámadó törvény 3. § (3) pontja szerinti nyilatkozattal kapcsolatosan szeretnénk a véleményüket kérni. Társaságunk nyomtatott hirdetési újságot jelentet meg, a tevékenységből származó éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. Értelmezésünk szerint társaságunkat terheli az adókötelezettség, csak éppen 0 százalékos adómértékkel. Emiatt szerintünk az általunk kiállított számlákon fel kell tüntetnünk, hogy az adókötelezettség bennünket terhel, és az adóbevallási és fizetési kötelezettségünknek eleget teszünk. Helyesen gondoljuk-e, hogy erről kell nyilatkoznunk, és nem arról, hogy a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terhel bennünket? Üzleti szempontból aggaszt bennünket, hogy ha arról kell nyilatkoznunk, hogy az adókötelezettség nem terhel bennünket, akkor kellemetlenséget okozunk partnereinknek azáltal, hogy megrendelőként nekik kell esetleg reklámadót fizetni. Ugyanakkor a fent említett paragrafuspontot úgy is lehet értelmezni, hogy bármit nyilatkozunk (terhel, vagy nem terhel az adó), a megrendelőnket mentesítjük az adó alól, mert a nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesítése esetén lép be a megrendelő kötelezettsége és nem a nyilatkozat tartalmától függően."

A hivatkozott rendelkezés szempontjából először is aláhúzandó, hogy nincs formakényszer, tehát nincs előírva, hogy milyen bizonylaton, dokumentumon például feltétlenül a számlán és milyen formában kell nyilatkozni – hangsúlyozta Szolnoki Béla.

A hivatkozott rendelkezés úgy szól, hogy „a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Tehát a lényeg a nyilatkozat – szögezte le szakértőnk. Hozzátéve: vannak olyan esetek, amikor például a kötelezettség első hónapjában nem tudja a potenciális adózó, hogy az adott időszakban 0 kulccsal adózik, vagy pozitív kulccsal. Ennek tükrében – az előző törvényszöveg grammatikailag is értelmezhető úgy, hogy – a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nyilatkozhat úgy a megfelelő okiraton, hogy a törvény szerint adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz – ideértve azt is, hogy az 5. § (1) bekezdés szerinti (akár 0 százalékos) adómértékkel az reklámadót megfizeti, illetve a „0” százalékos sáv esetén bevallja (előzetesen az adó mértéke, sávja ugyanis nem ismeretes).