adozona.hu
NAV 2.0: Jelentős változás jön júliustól, így lehet sima az átállás
//test-adozona.hu/BrandContent/NAV_20_atallas_billingo_adatszolgaltatas_I0G2XE
NAV 2.0: Jelentős változás jön júliustól, így lehet sima az átállás
Július 1-jén indul a NAV 2.0, ami a jelenleginél szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettségeket ró az adóalanyokra. Sárospataki Albert, a Billingo.hu online számlázó ügyvezető igazgatója szerint viszont az online rendszerekkel kiküszöbölhetők az átállás nehézségei. Interjúnk.
Július elsejétől jelentősen átalakul a kiállított számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség. Mire ügyeljenek az ügyfelek?
Sárospataki Albert (S.A.): Az egyik fontos változás, hogy 500 ezer forintos ÁFA-érték alatti számlánál az addigi öt helyett négy napon belül kell adatokat szolgáltatni az adóhatóság részére, amennyiben kézi számlatömbön állítják ki a dokumentumot. Online számlázó program használata esetén a jogszabály azonnali adatbeküldést követel meg. Azonban ennek teljesítése semmiféle teendőt nem igényel a felhasználók részéről, mivel az adatbeküldést a rendszer automatikusan elvégzi.
A NAV végcélja nyilván az, hogy minden kiállított számla esetében idővel lényegében valós idejű legyen az adatszolgáltatás. Efelé tett lépésként kell értékelni, hogy kézi számláknál az öt napos határidő négyre csökken július 1-től. Ez a törekvés viszont idővel a számlatömb használatának az eljelentéktelenedésével jár majd együtt, hiszen minél rövidebb az adatszolgáltatási határidő, annál nagyobb munkaterheléssel jár a jelentős számban kiállított papír alapú számlát felvinni a NAV online rendszerébe. Így tehát az online számlázás kerül előtétbe, amely az adatszolgáltatásra kötelezett helyett elvégzi az információk elküldését az adóhatósághoz.
Érzékelhető, hogy az online számlázással foglalkozó szolgáltatóknál egyre nagyobb az érdeklődés, az ügyfelek keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel automatizálni tudják az adatszolgáltatási protokolljukat.
Az ÁFA tartalom mennyiben határozza meg az adatszolgáltatási kötelezettséget?
S.A.: Ez a kötelezettség jelenleg olyan számlákra vonatkozik, amelyet belföldi adóalany részére állítanak ki és a számlában felszámított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A július 1-től életbe lépő változás lényege, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából lényegtelen a számlában foglalt áfa összege. Ennek következtében a belföldi adóalanyok részére kiállított ÁFA-mentes számlákról is jelentést kell adni. Magyarul, minden belföldi adóalanynak kiállított számla adattartalmát a NAV felé kell jelenteni.
A július 1-es határidő után pedig a 2021. január 1. lesz a következő mérföldkő, ugyanis onnantól már a magánszemélyek és a külföldi partnerek részére kiállított számlákat is be kell küldeni a NAV részére.
Fontos emellett az is, hogy a számlázási határidő is változik. 2020. június 30-ig az általános határidő 15 nap, amelyet a teljesítéstől kell számítani. Július 1-jétől viszont már csak 8 nap. Ez a törekvés szintén azt szolgálja, hogy a NAV minél hamarabb információkkal rendelkezzen a kiállított számlák tartalmáról.
A vevő által fizetett előleg beszámítását tartalmazó végszámlák esetében van-e új elem?
S.A.: Igen, ebben a tekintetben is változik július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség. Ugyanis csak az előleggel csökkentett különbözetről kell adatot szolgáltatni.
A nyugtákat és a számviteli bizonylatokat is érintik az új szabályok?
S.A.: Nem, kizárólag a számlák esetében kötelező az adatszolgáltatás, ebben nincs változás, a papír alapú nyugták a jelenlegi szabályok mellett bocsáthatók ki. De egyes adómentes ügyletekről július 1-jétől kötelező számlát kiállítani. Ezeknél megszűnik az a lehetőség, hogy a számla helyett számviteli bizonylat is használható. Ennek következtében online adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik, ha a megrendelő belföldi adóalany.
Csak gazdasági társaságokra vonatkoznak az új szabályok?
S.A.: Korántsem. Az adószámmal rendelkező magánszemély, vagy éppen egy társasház, esetleg egy alapítvány ugyanúgy köteles lesz a kiállított számláiról az új feltételekkel adatokat szolgáltatni.
Magyarországon egyébként 7-800ezer magánszemélynek van olyan adószáma, amely alapján számlát állíthat ki. Ha ők belföldi adóalanyok részére állítanak ki számlát, akkor az adatbeküldés tekintetében rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a társaságokra.
Akkor is ugyanezek rendelkezések az irányadók, hogy ha magánszemély részére állítják ki a számlát?
S.A.: Ha a számlakiállítás magánszemély részére történik, akkor arról nem kell külön adatot szolgáltatni az adóhatóságnak, és ez egyelőre még július 1-től is így marad. Viszont jövő évtől már az ilyen tranzakciókat is ugyanúgy jelenteni kell. Tehát most még csak a cég és cég közötti számlák fognak – azok viszont kivétel nélkül – a rendelkezés hatálya alá esni, fél évvel később viszont már a cég és magánszemély szegmensre is vonatkoznak a szigorúbb szabályok.
A nemzetközi ERP-rendszereket használó vállalatok mire figyeljenek?
S.A.: Nekik sincs mentességük az alól, hogy adatot szolgáltassanak a NAV-nak. Az ő lehetőségük az, hogy vagy egy olyan szolgáltatót vesznek igénybe, amely ezt tudja teljesíteni, vagy összekötik magukat egy olyan programmal, amely az adatszolgáltatást teljesíti. Vannak olyan technikai szolgáltatók, amelyek biztosítják az átjárhatóságot az ERP és a NAV között.
Mennyire felkészültek a számlázóprogramok üzemeltetői az Online számla rendszer 2.0 XSD verziójára való átállásra?
S.A.: Mivel az eredeti menetrend szerint az átállási határidő április 1-je lett volna, ezért az üzemeltetők jellemzően erre már készültek. A járványhelyzet miatt döntött úgy a kormányzat, hogy a határidőt július 1-re tolják, vagyis az üzemeltetőknek volt idejük felkészülni az átállásra.
Hogyan befolyásolja az adatszolgáltatási kötelezettséget az, ha egy vállalkozás kiszervezi a számlázást egy szolgáltatóhoz?
S.A.: Ebből a szempontból mindegy, hogy a vállalkozás nevében, meghatalmazás alapján a számlázást ki végzi, sőt még az sem számít, ha a számlát esetleg a vállalkozás vevője önszámlázással állítja ki. Ezekben az esetekben is a vállalkozás kötelezett az adatszolgáltatásra. Azonban a meghatalmazottnak is lehetősége van arra, hogy a vállalkozás nevében teljesítse az adatszolgáltatást. Ennek az a feltétele, hogy a meghatalmazott az őt megbízó vállalkozás (elsődleges vagy másodlagos, illetve technikai) felhasználójaként az Online Számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen a számlák beküldésére.
Neki lehet állni a számlatömbből bemásolgatni az adatokat a NAV rendszerébe, de sokkal hatékonyabb megoldás, ha az adóalany inkább egy online platformon keresztül tesz eleget a kötelezettségnek. A számlázási szolgáltatók rendszerén keresztül azonnal és automatikusan megtörténik az adatbeküldés. A Billingo az alapcsomagját korlátlanul ingyenesen is elérhetővé tette, de különböző vállalkozás típusoknak rengeteg plusz szolgáltatást is nyújt. Az adóhatóság felé történő automatikus adatszolgáltatást azonban mindegyik választható kategória tartalmazza. A Billingo online számlázóval kiküldött számlákat nyomon is lehet követni, így pontosan látja a bizonylatot kiállító, hogy mikor kapta meg, nyitotta meg és töltötte le a számlát a vevő. A vállalkozások a Billingo használatával nem csak a postaköltségeket spórolják meg az online számlázással, de automatikus fizetési felszólításokat tudnak beállítani, automatizálni tudják a számlák havi rendszeres kiállítását, és a rendszert akár telefonról is bármikor és bárhonnan el tudják érni. A szabályváltozások a könyvelőknek is plusz feladatot jelentenek, de számukra egy ingyenesen elérhető könyvelői fiókot biztosít a Billingo, ahol minden ügyfelük számláihoz hozzáférhetnek. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a Billingo közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.
Hozzászólások (0)