adozona.hu
A digitalizáció tényleg elveszi a könyvelők munkáját?
//test-adozona.hu/BrandContent/A_digitalizacio_tenyleg_elveszi_a_konyvelok_7ACCPE
A digitalizáció tényleg elveszi a könyvelők munkáját?
Életünk valamennyi területén gőzerővel tör előre a digitalizáció, megkönnyítve ezzel ügyes-bajos dolgaink elintézését, miért pont a könyvelés lenne ez alól a kivétel? De vajon kell-e félniük a könyvelőknek attól, hogy a kézi számlázásról elektronikusra való áttérés miatt nem lesz munkájuk? Utánajártunk, hogy e félelem mennyire megalapozott a szakmában, hogyan alakítja át a digitalizáció a könyvelők munkáját, változtatja meg feladataikat, milyen új készségeket kíván meg tőlük és hol tartanak a változáshoz való alkalmazkodásban.
Amíg a magyar törvények ennyire bonyolultak, addig nem lehet kijelenteni, hogy a könyvelőkre nem lesz szükség – véli a Vállalkozás Okosan honlapot működtető Szilágyi Anita közgazdász, mérlegképes könyvelő. Az azonban kétségtelen, hogy azok a könyvelők, akik jelenlegi szolgáltatása kizárólag az adatrögzítésre korlátozódik, azaz nem egy szolgáltatási csomagot nyújtanak, hanem „csak” lerögzítik a kapott számlákat, és ezekből elkészítik a törvény által előírt kimutatásokat – például bevallásokat, beszámolókat stb. –, nehéz helyzetbe kerülhetnek. Ezek egy részét ugyanis ki fogják váltani a különböző számlázó és könyvelő programok.
Egy könyvelőnek Szilágyi Anita szerint a jövőben komplexebb szolgáltatást kell nyújtania, igazodnia az ügyfél igényéhez, alkalmaznia a rendelkezésre álló lehetőségeket, a minél több automatizmust. Ez szerinte megkönnyíti a dolgukat, mert azoknak hála időt takarítanak meg, és jobban tudnak az érdemi munkára koncentrálni, azaz a tanácsadásra, a vállalkozás elemzésére, valamint arra, hogy az ügyfeleiket felkészítsék a folyamatosan változó új szabályokra. Most például a NAV által elkészített személyijövedelemadó-tervezeteket egyeztetjük, mert vannak benne hiányosságok, például a munkabéren kívül semmit nem tartalmaznak, később pedig az áfa-tervezeteket vizsgáljuk át – mondja a SZIDIT Könyvelő iroda egyik tulajdonosa, Molnár Judit közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő. Aki egyúttal megerősíti, hogy a vállalkozókkal való törődés, különösen az adóoptimalizálás iránt – ami eddig is a feladataik közé tartozott – egyre nagyobb az igény.
Hiába azonban az automatizmusok, azok Szilágyi Anita szerint soha nem fogják helyettesíteni az emberi hozzáállást, a törvények egységes egészben történő alkalmazását – ehhez évek rutinja és a naprakészség elengedhetetlen. Például, ha egy ügyfél számlázó programot használ, és a könyvelő ehhez jogosultságot kap, akkor látja, hogy mindegyik számla megvan. Így nem kell a hiányzó számlákra rákérdeznie, arra, hogy mi lett azok sorsa, viszont a gépi számlákat be tudja emelni a könyvelő programjába, tud hozzá főkönyvi számlaszámokat rendelni. Egyszóval a számlázó program jelentősen segíti a könyvelő munkáját.
Összességében tehát Szilágyi Anita szerint nem kell félni a digitalizációtól, ki kell használni annak előnyeit, és alkalmazni azt a mindennapi munkában, ami persze kétségtelenül változtatást igényel. Hiszen a könyvelőknek meg kell tanulniuk új dolgokat, amihez idő kell. Egyéne válogatja, hogy ki, milyen gyorsan tudja elsajátítani az új programok kezelését.
Miközben számolni kell azzal is, hogy a digitalizációnak van anyagi vonzata is. Megbízható, stabil gép kell hozzá, valamint jogtiszta szoftver, gondoskodni kell a napi mentésről, annak zökkenőmentes visszatöltéséről. Sokan félnek a felhőben történő tárolástól, pedig többet lehet olvasni arról, hogy az irodai gépet megtámadta a zsarolóvírus, és nem lehet hozzáférni az adatokhoz, vagy elszállt az egész program és sérültek az adatok, mint hogy a felhőből tűntek el adatok. Nyilván, ha valaki nem ért egyet a felhőben történő könyveléssel, akkor azt nem lehet rákényszeríteni, ez esetben neki más megoldást kell keresni. Erre is fel kell készülnie egy könyvelőnek.
A felhőben történő könyvelés azt jelenti, hogy a számlákat beszkennelik (az ügyfél vagy a könyvelő, ez megállapodás kérdése) a könyvelő programba, ami az interneten, egy felhőben található. Azaz mind az ügyfél, mind a könyvelő mindig az aktuális állapotot látja, majd a beszkennelt bizonylatokhoz hozzá lehet rendelni automatikus kontírozási lehetőségeket. Például, ha az árut beszerző kereskedő rendelkezik egy ilyen nevű kontírozási lehetőséggel, hogy „árubeszerzés”, akkor a megfelelő főkönyvi számlaszámra lerögzíti a sokszor ismétlődő tételeket. Ettől függetlenül az adott számlát még rögzítés előtt vizsgálni kell, helyesen lett-e kiállítva, nincs-e törölve a kiállító adószáma, minden olyan adat rajta van-e, amit a törvény előír. Magyarul, nem lehet csak úgy automatikusan, ész nélkül lekönyvelni. Mivel a könyvelők egyre több adat birtokában lesznek, folyamatosan gondoskodni kell az adatok biztonságos tárolásáról, és meg kell felelniük a GDPR előírásoknak is.
Mindazonáltal a könyvelők többsége tökéletesen halad a korral, ami a digitalizációt illeti – véli Molnár Judit. Rengeteg a munka, célszerű megkeresni a megoldást arra, hogy a lehető legköltséghatékonyabban tudjanak működni. Ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy amit lehet, emberek helyett szoftverekkel végeztessenek el.
Ezzel szemben Szilágyi Anita azt tapasztalja, hogy a könyvelő szakma igencsak le van maradva az átállással, és bizony volt, aki már ki is jelentette, hogy ő nem praktizál tovább, sok neki ez a rengeteg újítás, az ezzel járó felelősség. Vannak olyanok is, akik már meg is találták azt piacit rést, ahol az igényeknek megfelelő szolgáltatást tudnak nyújtani. Például vállalják, hogy majd ők nézik egy adott vállalkozás cégkapuját, vagyis amely „elektronikus postaládába” a vállalkozás az összes ügyeire vonatkozóan kaphat értesítést. Például, ha a cégautóval gyorshajtási büntetést kap, és 8 napon belül be kell fizetnie a bírságot, különben az dupla annyi lesz. Vagy, ha éppen nyaral a könyvelő és nem látja ezt az értesítést, így nem tud szólni a vállalkozónak. Már léteznek olyan cégek, amelyek vállalják, hogy 24 órán belül értesítik a vállalkozót, ha érkezett valami a cégkapujába. Ám a digitalizáció fontos eleme lenne, hogy az ügyfélkapu és a cégkapu is működjön stabilan, és ne esetlegesen – figyelmeztet Ökrös Erika.
Molnár Judit szerint a könyvelőknek csak olyan új kompetenciákra van szükség, amilyenekre eddig is. Folyamatosan változnak a könyvelők munkakörülményei – elég csak a kötelezően használandó magyarorszag.hu felületre gondolni. Képesnek kell lenniük ezek kezelésére, különben nem tudnak dolgozni. A könyvelők tevékenységi köre most is sokrétű, nem hiszem, hogy a digitalizáció nagyobb mérvű elterjedésével maga a tevékenység változna. Most is vannak csak adatrögzítő könyvelők, vannak multinál dolgozó, nagyobb céget egyedül könyvelő és vannak könyvelőirodai könyvelők.
A digitalizáció az adatrögzítést könnyíti, de az kevésbé könyvelői tudást igényel, kvázi favágó munka, azon segít, a szakmai tudásra továbbra is szükség van – jelenti ki Ökrös Erika regisztrált mérlegképes könyvelő és adótanácsadó, közgazdász. Ő nem hisz abban, hogy majd nem kell könyvelő, hanem a digitalizáció jegyében minden bevallást a NAV készít, mondván, „mindent tud és lát”. Mert hiába jön az online számlázóból az információ, ha a közértes vesz párizsit a Metró áruházban, azt költségként elszámolhatja, az áfát levonhatja, de ugyanezt az autószerelő vállalkozás már kevésbé teheti meg. A számlát látja a NAV, de automatikusan nem fogják helyesen beállítani a bevallásokba. Így majd tovább tart leellenőrizni az általuk legyártott számlát, mint a könyvelésből kinyerni a helyes adatokat.
Ha csökken az adatrögzítési idő (már most is sokat gyorsít, hogy informatikailag megoldható a számlák beemelése a könyvelési programokba), akkor több lehetőség lesz foglalkozni a valódi szakmai munkával, a számviteli, adózási feladatokkal. Kivéve, ha – Ökrös Erika szerint – a hatóságok újabb adminisztratív ötletekkel nem vesznek el értékes időt. Például azzal, hogy előírják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény könyvelésre vonatkozó nyilvántartási, kockázatelemzési részének, vagy a legújabb, májusban hatályba lépő adatvédelmi törvénynek az adaptálását.
Számlázz.hu elektronikus számlázó program előnyei |
|
Az oldalon elhelyezett tartalom a Számlázz.hu közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.
Hozzászólások (3)
Igaza van Ruszin Zsoltnak, ha úgy vesszük, hogy a könyvelésben is be fog következni a szabályok determinisztikussá tétele. Jelenleg viszont, a könyvelési folyamatban sok a sztochasztikus elem és lehet, hogy így is marad.
Kiváló cikk. Aki könyvelésnek gondolta azt, hogy adatrögzítést végez, annak valóban vége. Talán 4-5 évük lehet hátra, aztán tömeges munkaerőtöbbletet fognak képezni.
Digitális könyvelés ? Ki az a pihent agy aki ezt még csak fel is veti, az nem lép ki az állami iroda falai közül. A kis és közép vállalkozásoknak még könyvelőre sincs pénze, nem több százezres technikára. Arról nem is beszélve, hogy azt a technikát ki kezelné ?