Őszi adócsomag: ezek az eddigi legfontosabb módosítások

Megosztás Tetszik

A Parlament honlapján kedd este óta elérhetők azok a részletes vitát lezáró módosító javaslatok, amelyeket az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága terjeszt elő az őszi adócsomag kapcsán. Az Andersen Magyarország szakértői összefoglalta honlapján ezeket.

A Gazdasági Bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata alapján az összes olyan intézkedést kihagyják az őszi adócsomagból, amelyek az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítésére vonatkozóan 2025-től léptek volna hatályba. Az indokolás szerint a többek között a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a katatörvényt, az illetékeket és a helyi adókat is érintő, tervezett intézkedések további egyeztetést igényelnek, így ezeket egyelőre törölték, emelik ki az Andersen Magyarország szakértői.

Kikerült a csomagból azoknak a szabályoknak a szigorítása is, amelyek az áfalevonási jog közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő gyakorlására vonatkoztak volna. Az indokolás szerint a szabályozás módosítása ezen a területen is további átgondolást igényel, ezért a kérdés rendezését későbbi időpontra időzítik a jogszabályalkotók – hangsúlyozzák.

Az eÁFA-rendszer bevezetéséhez kapcsolódik az a kiegészítő módosítás, amely kimondja, hogy az a megbízhatónak minősülő adózó (vállalkozás), amely az áfabevalláshoz a gépi interfész alkalmazást választja, a bevallás esedékességétől számított tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ezen idő alatt az esetleges hibák és eltérések javíthatóak, ráadásul még az önellenőrzési pótlékot sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) indulásához kapcsolódik az a módosítás, amelynek értelmében a visszaváltási díj elszámolásával kapcsolatosan 2024-ben életbe lépő számviteli változások miatt korrigálják a helyi iparűzési adóra (hipa) vonatkozó szabályokat is. Ennek lényege, hogy a gyártók és forgalmazók esetében a visszaváltási díj a helyiiparűzésiadó-alap számítása során nem képezi részét sem a nettó árbevételnek, sem pedig az adóalap meghatározásakor a nettó árbevételt csökkentő eladott áruk beszerzési értékének. Emlékeztetőül a korábban említett számviteli változás: a termék visszaváltási díjjal növelt ellenértékét egyes esetekben értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az értékesített termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat pedig eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni, foglalják össze az Andersen Magyarország szakértői.

A külön jogszabályban szabályozandó, a globálisminimumadó-szintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényjavaslatot illetően a Gazdasági Bizottság által javasolt módosítások szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódó amnesztiával minden adózó élhetne a 2023. december 30-án nyilvántartott, nem bejelentett részesedésre (amely megfelel az egy éves tartási periódusnak). Ugyanakkor a bejelentés megtétele (ennek határideje nem egyértelmű a normaszöveg és az indokolás alapján) esetén azonnali adókötelezettség keletkezne, ha a független felek közötti piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet nyereségjellegű. A különbözet 20 százaléka után 9 százalékos társasági adót kell fizetni. A módosítás értelmében az adókötelezettség nem mérsékelhető sem adóalap-, sem adókedvezménnyel – írják.

Az indokolás kitér arra, hogy amennyiben a piaci érték a könyv szerinti értéknél alacsonyabb, a bejelentés nem tehető meg. A részesedés piaci értékét könyvvizsgáló vagy az ehhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével kellene igazolni.

A Törvényalkotási Bizottság november 16-án tárgyalja az adócsomagokat, így a következő napokban még megjelenhetnek újabb módosítások – figyelmeztetnek az Andersen Magyarország szakértői.