hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Módosul a Ptk. – a leválás mint új jogintézmény

  • dr. Koltay Zsolt Miklós ügyvéd, budlegal Ügyvédi Társulás

2023. június 21-én, a 2023/89. számú Magyar Közlönyben jelent meg az Országgyűlés által újonnan elfogadott, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény, mely több fontos jogszabályt, köztük a polgári törvénykönyvet is módosítja.

A törvényben foglalt jogszabálymódosítások deklarált célja egy a gazdasági növekedés, illetve a versenyképesség erősödését elősegítő reform. A „salátatörvény” olyan fontos jogszabályokat módosít többek között, mint a cégtörvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átv.), a számviteli törvény, illetve a földforgalmi törvény. A törvény szabályozási gerincét és legfontosabb rendelkezéseit azonban a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályainak módosítása teszi ki.

A módosító törvény értelmében 2024. január 1-jétől lép életbe egy érdekes rendelkezése a Ptk.-nak, ami a leválást szabályozza. Ez az új jogintézmény a Ptk. harmadik könyvében, a „jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése” cím alatt, a szétválás körében kerül szabályozásra [Ptk. leendő 3:45. § (1a) bekezdése].

Az Adózóna társasági joggal kapcsolatos egyéb írásait ITT, a 2024-es adóváltozásokkal kapcsolatos cikkeket ITT olvashatja el.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében egy jogi személy különválás vagy kiválás útján válhat szét több jogi személlyé. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. Ezt a szabályozást egészíti ki a jogalkotó a leválás intézményével, miszerint „a kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz.”

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink