Kis lépés a cégtörvényben: ezek az aprónak tűnő, de fontos 2024-es változások

Megosztás Tetszik

Számos igazságügyi tárgyú törvény módosult január 1-jétől – többek között a cégtörvény is. Ferencz Adrienn a Jogi Fórum oldalán sorra vette az aprónak tűnő, de fontos cégjogi újdonságokat.

Az e-cégjegyzékben közzétett adatokra vonatkozó változásokat az Országgyűlés a tavalyi év végén elfogadott igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) módosítása alcíme alatt rendezte.

A módosítás szerint a cégbíróság az elektronikus ügyintézést támogató rendszer útján, elektronikusan tartja nyilván a cégadatokat, a cégiratokat, valamint cégbíróság által lefolytatandó nemperes eljárások és egyéb ügyek elbírálása során keletkezett iratokat. A cégbíróság továbbá az adatbejegyzésének alapjául szolgáló, a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemhez csatolt létesítő okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel látja el és intézkedik a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről. Ez a rendelkezés biztosítja a cégiratok kereshetőségét és gyors megismerését. Így tehát az aláírási címpéldánynál már alkalmazott támogató informatikai megoldás lesz irányadó a jövőben, amely szerint a létesítő okirat keltét tartalmazó cégadat rovatnál megjelenítésre kerül egy link, és így a linken keresztül a kapcsolódó létesítő okirat egy kattintással megismerhető lesz. Ezen szolgáltatás a törvénymódosítás után bejegyzésre kerülő létesítő okiratok és azok változása esetében lesz elérhető.

A cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni. Az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultságnak az okirat aláírásának időpontjában való fennállása megállapítható lesz. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül – írják.

A fenti módosítás szükségességét a Magyar Ügyvédi Kamara jelezte, azzal az indokkal, hogy a keretaláírás lehetőségének megszüntetése elnehezítette a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek beküldésének adminisztratív folyamatát, és kérte a korábbi szövegállapot visszaállítását. A rendelkezés ez által visszaállítja a Ctv. 36. § (2) bekezdésének a 2023. július 31-ei szövegállapotát, így ismét normatív módon megjelenítve teszi lehetővé a keretaláírás használatát cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmek esetében.

Egy adatkezelési rendelkezés is helyet kapott a normaszövegben, amely biztosítja a jogszerű adattárolást és kezelést, valamint azt, hogy a cégjegyzék a megfelelő cégállapotot tükrözze. Ha adatátvezetés miatt a cég cégjegyzéke már nem tartalmaz minden adatot, amit a cégtörvény előír, a cégbíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információk cégjegyzékbe történő bejegyzésével egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be a hiányzó adatokat. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytat le. E rendelkezés kezeli a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül érkező adatok kezelésével felmerült gyakorlati kérdéseket – a cégbíróság feladata, hogy a BRIS-en keresztül kapott adatokat a cégjegyzékbe bejegyezze, olvasható a Jogi Fórum oldalán.