adozona.hu
Adócsomag: így változnak a járulékfizetési szabályok
//test-adozona.hu/2024_es_adovaltozasok/A_jovo_evi_adocsomag_jarulekfizetesi_kotele_0SG3X4
Adócsomag: így változnak a járulékfizetési szabályok
Cikkünkben a nemrégiben kihirdetett, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény Tbj.-t (2019. évi CXXII. törvény), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt (Efo.), illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. (Ekho.) törvényt érintő újdonságait tekintjük át.
A Tbj. újdonságai közül az első helyen a 27. paragrafusának (3) bekezdés b) pontját említjük meg, amely szerint ez év augusztus 1-jétől arra a munkaviszonyban álló dolgozóra sem kell alkalmazni a minimum járulékfizetés szabályait (tehát a minimálbér 30 százalékát, mint minimum járulékalapot), aki ingyenes felnőttképzési jogviszonyban folytat tanulmányokat. (A mentesség ez ideig csak a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra vonatkozott.)
A Tbj. 31. paragrafusa kiegészült – és már hatályos is – az egyéni vállalkozóra történő utalással, miszerint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt a szünetelést megelőzően fennálló, biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. (Itt jegyezzük meg, hogy 2024. január 1-jétől az szja-törvény 57. paragrafus (5) bekezdésének értelmében a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, minősül.)
Heuréka! Az Adózóna podcastsorozata – 8. rész: szochokedvezmények és járulékfizetés |
Szintén a vállalkozói tevékenység szüneteltetésével függ össze az a módosítás, hogy a 2024. január 1-jétől megkezdett szüneteltetések esetében a minimális járulékfizetés alól csak azon hónapokra vonatkozóan mentesül a vállalkozó, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét.
A jelenlegi szabályok szerint, ha egy egyéni vállalkozó például július 25-étől szünetelteti a tevékenységét, akkor a július havi minimum járulékalapja a minimálbér harmincad részének a 24-szerese. A jövő évtől ebben az esetben nem kell arányosítani, tehát a példabeli egyéni vállalkozó járulékalapja a minimálbér (tehát a teljes havi minimum járulékalap) lenne. Ugyanakkor nem módosult a jogszabálynak a biztosítás szünetelésére vonatkozó rendelkezése, azaz a biztosítás a tevékenység szünetelésének kezdőnapjától (a példánkban július 25-étől) szünetel.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük az átalányadózó egyéni vállalkozók családi járulékkedvezményére, a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyszerűsített foglalkoztatottak járulékfizetésére vonatkozó törvényi változásokat!
Hozzászólások (0)