Megtakarításos életbiztosítás: az eseti díjakra is kell szochót fizetni

Megosztás Tetszik

2023. július 1-jétől a megtakarításos élet- és nyugdíjbiztosításokat az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadón (kamatadó) túl 13 százalékos szociális hozzájárulás (szocho) is terheli. De hogyan fogsz adózni, ha eseti díjakkal növeled megtakarításaidat? Nézzük a részleteket, mire érdemes odafigyelni! – írja csütörtöki elemzésében a Bankmonitor.hu.

Júliustól kezdődően bejött a szocho

A 2023. július 1-től életbelépő új adókötelezettség szerint 13 százalék szocho-t is fizetni kell azokban az esetekben, amikor az szja-fizetési kötelezettség is fennáll. Vagyis a kamatadóval (15%) együtt összesen 28 százalék adó terheli a kamatjövedelmet. Az adó kiterjesztése a megtakarítási célú életbiztosításokat is érinti, a változásokat ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

Állásfoglalás az eseti díjakról

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a Pénzügyminisztérium (PM) állásfoglalását kérte abban a kérdésben, hogy a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30-a után fizetett eseti díjon képződött hozam szocho köteles-e, vagy sem.

Magyarán: akik siettek, és az új adó bevezetése előtt megkötötték az életbiztosítási szerződésüket, azok számára a biztosítás időtartama során a szerződésükre befizetett eseti díjakat érinti a szocho-fizetési kötelezettség vagy mentesülnek alóla?

A PM válaszában megerősítette az adókötelezettséget, ami igazából nem egy eget rengető meglepetés. Na, de miért?

Mi az az eseti díj?

Az eseti díj egy speciális megtakarítási lehetőség a modern életbiztosításoknál: ha rendelkezel egy rendszeres vagy egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítással, akkor a biztosítási szerződés időtartama alatt bármikor tehetsz extra befizetéseket. Rendszeresen vagy rendszertelenül, ahogy tetszik. Így a befektetésed értékét további tőkével gyarapíthatod, és a szerződés lejáratakor a többletbefizetéssel és annak hozamaival növelt lejárati összeget kapod meg a biztosítótól.

Hogyan adóznak az eseti díjak?

Az eseti díjak adózás szempontjából úgy viselkednek, mint önálló „mini” egyszeri díjas biztosítások. A biztosítók minden egyes eseti befizetést külön nyilvántartásba vesznek, mert a befizetés időpontja fontos az adózás szempontjából. Az eseti díjnál nem számít, hogy a szerződésedet mikor kötötted, hanem az a fontos, hogy az adott eseti díj befizetésétől mennyi idő telt el.

Ha az eseti díj befizetését követően kevesebb, mint 3 év múlva az eseti díjat kiveszed a szerződésedből, akkor kamatadót (15%) és szocho-t (13%), összesen 28 százalék adót kell fizetned a kamatjövedelmed után. Ha a befizetést követően már 3-5 év eltelt, akkor ennek csak a felét, 14 százalékot kell megfizetned, ha pedig már 5 év is eltelt, akkor az eseti díjad hozamai után nincs adófizetési kötelezettséged.

Mire kell figyelned?

A fentiekből következik, hogy amennyiben az életbiztosítási szerződésed utolsó 5 évében fizetsz be eseti díjat, úgy mindenképpen kell majd utána adót fizetned, még akkor is, ha a rendszeres díjakra már nincs ilyen kötelezettséged.

Az eseti díjaknál tehát ne azt számold, hogy a szerződéskötéstől mennyi idő telt el, hanem a befizetés időpontját, minden egyes befizetésnél külön-külön. Ha például minden évben fizetsz eseti díjat, akkor az első befizetésed 5 év után már adómentes, de a másodiknak a hozamát akkor még 14 százalék adó terheli. Az egy éve bent lévő eseti díjbefizetésed hozama után pedig 28 százalék adót kell fizetned.

Összefoglalás

A PM állásfoglalása nem túl örömteli, de nem is meglepő. Ha megtakarításos életbiztosításodat július elseje előtt kötötted, de az eseti díj befizetése július 1-je után történik, akkor a fentiekből adódóan a befizetés időpontjától indul az új befektetés időtartamának tartamának számítása. Ekkor a kamatadó már kiegészült a szocho-val, vagyis a két adónem együttesen sújtja az új befektetésedet.

Ennek ellenére a megtakarításos életbiztosítások az egyéni nyugdíjkiegészítés vagy gyermeked életkezdésének támogatása szempontjából nagyon fontosak. Elsősorban a rendszeresség és a hosszú tartam alatt kisebb, havi befizetésékből kialakuló lejárati összeg nagy segítséget nyújthat, amikor a legnagyobb szükség lesz rá. A hosszú tartam és a megfelelő részvénysúly a megtakarításodat jövedelmező befektetéssé alakíthatja.

Ötlet: ha 10 éves vagy annál hosszabb időtartamot választasz a megtakarításra, a rendszeres díj hozama adómentes lesz. Eseti befizetéseidet ütemezd a megtakarítási időszak első 5 évére, így az eseti díjbefizetéseid után sem kell majd adót fizetned lejáratkor – olvasható a Bankmonitor.hu elemzésében.