Itt vannak a helyi iparűzési adót érintő 2023-as változások

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokkal kapcsolatos őszi csomagot. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényt 2022. november 23-án kihirdették. Az Andersen Magyarország elemzésében összegyűjtötte a helyi iparűzési adót érintő módosításokat.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Elábé sávos levonása

A közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke általános esetben korlátozottan vonható le a nettó árbevételből az iparűzésiadó-alap számítása során. A törvényjavaslathoz képest új rendelkezésként a korlátozás alól mentes tevékenységek körét 2023. január 1-jétől a közszolgáltatóként működő közlekedésszervezői szolgáltatással összefüggő ügyletekre is kiterjeszti a jogalkotó.

Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében többféle egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítási módszer létezik – más szabály vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a kata alanyára és a kiva alanyára is. A most elfogadott törvény ezt a szerteágazó rendszert egységesíti oly módon, hogy 2023. január 1-jétől kezdődően egyféle egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert kínál fel a kisvállalkozók számára, hogy választásuk szerint azt alkalmazhassák.

Kisvállalkozónak a törvény szerint az a vállalkozó minősül, akinek az adóévi bevétele – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számolva – nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot. A bevétel definícióját szintén tartalmazza a törvény.

A kisvállalkozónak nem kell az általános szabályok szerint levezetnie az iparűzésiadó-alapját, mert azt a törvény – különböző bevételi sávok figyelembevételével – fix összegben állapítja meg. Az adó alapja így a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként a következőként alakul:

• ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg: 2,5 millió forint;
• ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg: 6 millió forint;
• ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot – kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot – nem haladja meg: 8,5 millió forint.

Ennek következtében megszűnik az adóalap székhely-telephelyek közti különböző módszerekkel történő megosztásának kötelezettsége, mivel minden illetékes önkormányzatnak azonos nagyságú adóalap jár. A választás teljes adóévre, a székhelyre és minden telephelyre szól, és azt az adóbevallásában vagy a tevékenységét az adott településen újonnan kezdő vállalkozónak a bejelentkezéskor alkalmazott nyomtatványon kell bejelentenie. Annak a kisvállalkozónak, aki az új módszert már a 2023. évre vonatkozóan is szeretné alkalmazni, a 2022. adóévről szóló 2023. május 31-éig beadandó iparűzésiadó-bevallásban kell erről nyilatkoznia, az új katát választó adózókra ettől eltérő szabályok vonatkoznak.

Az új módszer egyik leginkább adminisztrációt könnyítő eleme, hogy a kisvállalkozónak – bevallás benyújtása nélkül – az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleg címén évente ugyanazt az összeget kell megfizetnie mindaddig, amíg bevételeinek növekedése miatt adóalapsávot nem vált. Az új adóalap-megállapítási módszer alkalmazása esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe. A törvény részletesen szabályozza az áttérés éve és az azt követő adóévek adóelőleg-fizetési szabályait is.

A kivaalanyok választásuk szerint a jelenlegi adóalap-megállapítási módszerhez teljesen hasonló módszerrel állapíthatják meg továbbra is adóalapjukat.

Szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás

Az iparűzési adó alapjának a szokásos piaci árra való tekintettel történő csökkentése mostanáig csak akkor volt lehetséges, ha a vállalkozó rendelkezett a vele szerződő kapcsolt fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel megnövelte az iparűzési adó alapját vagy az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során azt figyelembe vette. A törvény 2023. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az a fél, amely a kapcsolt ügylet során az ellenértéket nem az iparűzésiadó-alapba tartozó tételként számolta el (pl. igénybe vett szolgáltatásként), és így nem kell vele az adóalapját megnövelnie, mégis kiadhatja a partnere adóalap csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot.

IFRS

A törvény technikai módosítást tartalmaz az áttérési különbözet jogutód általi kezelésére IFRS alkalmazása esetén.