Extraprofit-különadók: mutatjuk a legújabb változásokat

Megosztás Tetszik

Jövőre is érvényben maradnak az extraprofit-különadók. A július 17-én kihirdetett 317/2023. kormányrendelet viszont több ponton is módosítja a különadó szabályait rögzítő 197/2022. számú kormányrendelet. Az Andersen Magyarország szakértői összefoglalták a változásokat.

A gyógyszergyártók által érvényesíthető különadó-kedvezmény

A gyógyszergyártókat terhelő különadó mértékének kiszámításakor továbbra is a már ismert sávos rendszert kell figyelembe venni. Jelentős változás azonban, hogy a 317/2023. számú kormányrendelettel kihirdetett változások lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyógyszergyártó vállalatok csökkenthessék fizetési kötelezettségüket, ha kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek vagy tárgyi eszközt szereznek be.

A gyógyszergyártók a 2024. adóévi különadó-fizetési kötelezettségüket az alábbi tételekkel csökkenthetik:

– az adóévi tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló, Magyarország területén megvalósuló beruházás bekerülési értéke;

– amennyiben az előző pontban említett beruházás a tárgyévben nem fejeződik be, úgy a beruházás bekerülési értékének adóévi növekedése; valamint

– az egészségügyi ágazatot érintő, a társasági adóról szóló törvény szerinti saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévi közvetlen költsége (ideértve az engedélyezett I-III. fázisú klinikai vizsgálatok költségét, valamint a Magyarországra megrendelt klinikai kutatások költségét is).

A különadó összegének csökkentése maximum a csökkentő tételek figyelembevétele nélkül számított, az adott adóévre fizetendő különadó összegének 50 százalékáig lehetséges.

A gyógyszerforgalmazókat terhelő különadó

A gyógyszerforgalmazókat terhelő különadó mértéke a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetében továbbra is 40 százalék, azonban a 2023-as és 2024-es adóévek vonatkozásában a gyógyszergyártóknál említett különadó-csökkentő tételek szintén alkalmazhatók. A csökkentő tételek ez esetben is a csökkentés figyelembevétele nélkül számított 40 százalékos mértékű adókötelezettség maximum 50 százaléka lehet azzal, hogy az adófizetési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint az a befizetési kötelezettség, amely 20 százalékos adómérték esetén keletkezett volna.

Változik a bányajáradék mértéke

Az új kormányrendelet értelmében a bányajáradék kiszámítása a nyersanyagok értékétől függ 2023. szeptember 1-jétől – a termelési műszaki terv szerint.

Földgáz esetében, ha a meghatározott fajlagos érték 28 000 forint/megawattóra és 55 000 forint/megawattóra közötti, akkor 48 százalék lesz a járadék, szabadáras értékesítésnél 42 százalék, próbatermelésnél pedig 36 százalék.

Ha a fajlagos érték meghaladja az 55 000 forint/megawattóra értéket, akkor 62 százalék lesz a járadék, szabadáras értékesítésnél és próbatermelésnél pedig 56 százalék.

Az egyes kőolajfajták esetében, ha a fajlagos érték 230 000 forint/tonna és 260 000 forint/tonna közé esik, akkor a járadék mértéke 24 százalék, amennyiben meghaladja a 260.000 forint/tonna értéket, akkor 44 százalék a bányajáradék összege.

Csökken a kőolajtermék-előállítók különadója

A módosító rendelet szerint 2024. január 1-jétől évi 2,8 százalékról 1 százalékra csökken a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó mértéke. A különadó alapja továbbra is a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

Légitársaságok különadója

Az elmúlt időszakban többször módosították a még 2022. július 1-jén a 197/2022. kormányrendelettel bevezetett extraprofit-különadók szabályait. Ennek keretében 2023. augusztus 1-jei hatállyal több különadóra vonatkozó rendelkezés, köztük a légitársaságok hozzájárulásáról szóló rendelkezések is törvényi szabályozást kaptak – írja elemzésében dr. Horváth Dániel, az Andersen Magyarország menedzsere.

A jogalkotó az adóztatás szükségességét – egyebek mellett – azzal indokolta, hogy a légi közlekedés jövedékiadó-mentessége miatt a légitársaságok által okozott szennyezőanyag-kibocsátást eddig gyakorlatilag nem terhelte semmilyen árazási eszköz. Más kérdés, hogy ez a közeljövőben egészen biztosan változni fog, mivel az energiaadó-irányelv felülvizsgálata körében az EU-s szennyezőanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszerből 2026-ra – lépcsőzetes rendszerben – teljesen törlik a légi közlekedési ágazat ingyenes kibocsátási egységeit.

A törvényi rendezést az a deklarált jogalkotói cél is indokolta, hogy bár a légiközlekedési hozzájárulást extraprofitadóként vezették be, de a tervek szerint zöldadóként a jövőben, tehát az extraprofitadók kivezetése után is fennmaradna.

Az adóköteles tevékenység a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység. Az adót az a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet fizeti, mely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el. A hatósági feladatokat a NAV látja el, háttérjogszabály pedig az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) és az adóigazgatási rendtartás (Air.).

A hozzájárulás alapja a földi kiszolgálást végző társaság által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzitutasokat kivéve. A hozzájárulás mértékét az utas végső úti céljának és a kibocsátási értékeknek  figyelembe vételével kell meghatározni. A ráták az egy ülésre jutó alacsonyabb kibocsátási értékek esetében csökkennek, míg a környezetet jobban terhelő repülőutak esetében nőnek, a következők szerint:

– ha az utas végső célja az Európai Unió, az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, úgy az egy ülésre jutó kibocsátási érték függvényében a hozzájárulás mértéke utasonként 1600 forint (10,50 kilogrammnál alacsonyabb), 3900 forint (10,50 és 17,50 kilogramm közötti) vagy 6200 forint (17,50 kilogrammnál magasabb).

– ha az utas végső célja az előző pontban fel nem sorolt ország, úgy az egy ülésre jutó kibocsátási érték függvényében a hozzájárulás mértéke utasonként 3900 forint (10,50 kilogrammnál alacsonyabb), 9750 forint (10,50 és 17,50 kilogramm közötti) vagy 15 600 forint (17,50 kilogrammnál magasabb).

A 317/2023. kormányrendelet rögzíti, hogy akkor is az alacsonyabb ráták és összegek alkalmazandók, ha az utas végső célja Izrael Állam.

Adatszolgáltatási kötelezettsége keretében a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a hozzájárulási kötelezettséget keletkeztető légi járművet üzemeltető légitársaságnak kell megküldenie a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek (vagyis az adóalanynak) az érintett utazásokkal kapcsolatos kibocsátási értékeket. A hozzájárulás mértékét az adóalany az adatszolgáltatás alapján állapítja meg, de ha egy légitársaság az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az érintett légi jármű utasai után a hozzájárulást az utas végső úti céljától függő legmagasabb mértékkel kell megfizetni. Érdekeltek tehát az adóalanyok abban, hogy a légitársaságok adatszolgáltatása határidőben és teljes körben érkezzen be hozzájuk.

A hozzájárulás összegének megállapítása és alátámasztása érdekében a földi kiszolgálást végző gazdasági társaságnak nyilvántartást kell vezetnie az adatszolgáltatás során hozzá beérkezett információkról. Majd az önadózás szabályainak figyelembevételével, a hozzájárulást azon induló utasok száma után kell megállapítania, bevallania (a KEMEL jelű NAV elektronikus formanyomtatványon) és megfizetnie, akik esetében az indulás időpontja az adott bevallási időszakra esik, azaz a tárgyhót követő hónap 20. napjáig.