Valóban eljött a bizalmi vagyonkezelés halála Magyarországon?

Megosztás Tetszik

2023 májusától egyre több fórumon, sajtócikkben és később az Országgyűlés honlapján közzétett törvényjavaslatból is lehetett olvasni arról, hogy változások lépnek életbe a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adószabályok tekintetében 2023 szeptemberétől.

Néhány szerző a reklámkampányokból jól ismert, „túlzó” állításokkal hívta fel a nagyérdemű figyelmét arra, hogy aki nem lép időben, mindenről lemarad, hiszen idén szeptemberben bezárul a bizalmi vagyonkezelések adómentes „aranykapuja”.

2023. szeptember 12-étől a magánszemélyek által létrehozott bizalmi vagyonkezelésekre vonatkozó adószabályok kiegészítésre, részben módosításra kerültek. A jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a korábbi években a bizalmi vagyonkezelés alkalmas lehetett visszaélések megvalósítására, amennyiben azt magánszemély vagyonrendelők annak valódi rendeltetésétől eltérően, adóoptimalizálásra használták. A bizalmi vagyonkezelések létrehozása és működése során ugyanis a természetes személy vagyonrendelők piaci értéken tudták átadni a vagyonkezelő részére a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközeiket, adófizetési kötelezettség nélkül akkor is, ha azok bekerülési (azaz szerzési vagy más szóval nyilvántartási) értéke jóval alacsonyabb volt. Magánjogi szempontból a felértékelt eszközöket a vagyonkezelő (akár már a vagyonrendelést követő napon) mint új tulajdonos, pedig akár értékesíthette, és az így befolyt vételárat a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint tovább is adhatta a kedvezményezettek részére (meghatározott feltételek fennállása esetén szintén adómentesen).

A fenti okokból vezettek be egy úgynevezett bemeneti személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget a természetes személyek bizalmi vagyonrendelése tekintetében, amennyiben a vagyonrendeléskor a vagyonkezelésbe kerülő eszközök tekintetében felértékelésre került sor (ide nem értve az öröklési célú vagyonrendeléseket). Azonban, a jogalkotó feltételezhetően túl szigorúnak találta a fenti szabályt, mert az idei őszi adómódosítási csomagban megváltoztatni tervezik a vagyonrendelések adókövetkezményeit.

A jelenleg parlamenti szavazásra váró új módosítás eltörli a bemeneti adóztatást és a vagyonrendeléskor eszközérték-növekmény megállapítási és nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő azzal, hogy amennyiben a vagyonrendelést követő 5 éven belül a kedvezményezettek részére tőkevagyon kerül kiadásra, a nyilvántartott eszközérték-növekményből származó bevétel osztalékként adóköteles.

A fenti 5 éves korlát a TBSZ-számlák világából már régóta jól ismert és működő szabály. Amennyiben a módosító indítványt a jelenleg ismert formájában fogadják el, visszamenőlegesen is válaszható lesz azon vagyonkezelések számára, ahol a vagyonrendelésre 2023. szeptember 12. után került sor.

Fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy az új szabályrendszer alapján a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett eszközt értékesítheti is, feltéve, hogy eljárása a vagyonkezelési szerződésnek, a Ptk.-ban támasztott követelményeknek és a rendeltetésszerűség alapelvi követelményének maradéktalanul megfelel.

A fenti adóváltozások mellett a továbbiakban a bizalmi vagyonkezelések által elérhető legfőbb jogi előnyöket kívánjuk további megfontolás céljából bemutatni.

Vagyonvédelemi funkció

A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök átruházásra kerülnek a vagyonkezelő részére. Ennélfogva a kezelt vagyon a bizalmi vagyonkezelés során védelmet élvez a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek hitelezőivel szemben is.

A bizalmi vagyonkezelés alkalmas továbbá a családi vagyon felaprózódásának elkerülésére is a kedvezményezetti kifizetések által (és azt követően is). A szerződésben ugyanis a kedvezményezettek részére a kifizetéshez kapcsolódóan akár hosszú távú kötelezettségek fogalmazhatóak meg, többek között abban a tekintetben, hogy a vagyonkezelésből kapott juttatást milyen módon használják fel, vagy általánosságban, milyen módon éljék életüket annak érdekében, hogy a családi vagyonkezelésből a szerződés szerint részesüljenek.

Családi vagyon szabályozott felosztása, vállalkozások átörökítése

Egy végintézkedéshez hasonlóan, a vagyonrendelő rögzítheti akaratát afelől, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyonát és annak hasznait a kedvezményezettként általa megjelölt személyek milyen arányban, hogyan, mikor szerezhetik meg. A bizalmi vagyonkezelési szerződés végrendelettel szembeni előnye ugyanakkor, hogy a vagyonrendelő már életében láthatja, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés végrehajtása milyen hatásokat vált ki, és amennyiben szükséges, szerződésmódosítással új vagy módosított szabályokat vezethet be.

A bizalmi vagyonrendelésbe adással az adott vagyontárgy nem képezi a továbbiakban öröklés tárgyát. Kötelesrész-igénnyel ugyan a vagyonrendelő örökösei a szerződés aláírását követően felléphetnek, de ez esetben elveszítik a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint őket megillető kedvezményezetti jogukat.

Vállalkozó családok számára, ahol a vállalkozások irányítását tipikusan a családfő látja el, fontos kiemelni, hogy a vagyonrendeléssel a vagyonkezelő tulajdonába kerülnek a vagyonrendelt családi cégek részesedései, így a vagyonrendelő halála esetén a vagyonkezelő bármely társasági jogi döntésről (így pl. új ügyvezető kinevezéséről) azonnal és a hosszú hagyatéki eljárásra tekintet nélkül tud intézkedni, ezzel biztosítva a vállalkozások zavartalan működését.

A fentiek a szerzők saját álláspontját tükrözik és nem minősülnek konkrét adózási és/vagy jogi tanácsadásnak.