Új adónem a költségvetési bevételek növelése érdekében

Megosztás Tetszik

Július 17-én jelent meg a 320/2023. kormányrendelet, mely már a 2023-as adóév tekintetében adófizetési kötelezettséget állapít meg a legnagyobb magyarországi szén-dioxid-kibocsátókra vonatkozóan. Az új adó ugyan kevés gazdasági szereplőt érint, viszont annál nagyobb terhet jelent a számukra. Az érintett adózóknak az adón kívül kiegészítő tranzakciós díjat is fizetniük kell a klímavédelemért felelős hatóságnak, ha szén-dioxid-kvótájukkal kereskednek, olvasható a Mazars hírlevelében.

A szén-dioxid-kvóta adójának alanya az úgynevezett jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltető. Azok a gazdasági szereplők tartoznak ide, akiknek a létesítménye a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid-összkibocsátása átlagának legalább 50 százalékával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesült, és a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid-kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 10 000 tonnát. Jellemzően ezek a legnagyobb magyarországi kerámialap- és téglagyártók, cementgyártók, műtrágyagyártók, acélipari és vegyipari szereplők és üveggyárak. Ellenben az ingyenes szén-dioxid-kvóta rendszerben nem szereplő szén-dioxid-kibocsátók nem minősülnek adóalanynak hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői.

A szén-dioxid-kvóta adójának mértéke minden kibocsátott 10 000 tonna szén-dioxid után 40 eurónak megfelelő forintösszeg. Az adó éves elszámolású lesz, de negyedévente adóelőleg-fizetési kötelezettséggel kell számolniuk az érintetteknek. Ráadásul az adót legelőször a 2022. december 31-ét követő adóévre kell megállapítani, azaz már a rendelet kihirdetése előtt kibocsátott szén-dioxid-mennyiségét is adó terheli. A 2023-as adóév első két negyedévére vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévi előleggel együtt, a harmadik negyedévet követő hónap 15-éig kell megállapítani és megfizetni. Fontos kiemelni, hogy az adóalanyok az éves kibocsátási jelentésükben közzétett adatoktól függően az adó alapját 50 százalékkal csökkenthetik az adóbevallásukban – emelik ki a Mazars szakértői..

Az adón kívül az adóalanyoknak további tranzakciós díjat kell fizetniük akkor, ha a számukra kiosztott térítésmentes kibocsátási egységekkel (szén-dioxid-kvótákkal) kereskednek. A díj mértéke az átadott ingyenes kvóta EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott napi középárfolyamon átszámított értékének 10 százaléka. A tranzakciós díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele, melyet a működésére és az üvegházhatású gázok kereskedelmi rendszerének működtetésére kell fordítania.

Az új adó és a tranzakciós díj – elmondásuk szerint – váratlanul érintette a gazdasági szereplőket, ráadásul nem a legjobb gazdasági helyzetben találta meg őket. Az adó és a tranzakciós díj mindenképpen jelentős tehernek minősül, így akár a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében tervezett energiahatékonysági beruházásokat is át kell ütemezniük. Nem utolsósorban az új adónak piactorzító hatása is lehet, mert a nem magyarországi gyártóknak ilyen jelentős költségnövekedéssel nem kell számolniuk, így elképzelhető, hogy jobban megéri majd importálni az érintett gyártók termékeit, mint Magyarországon gyártani, hangsúlyozzák a Mazars szakértői.