Adókonzultáció: kérdések és NAV-válaszok

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétette a 2023-as Nemzeti Adókonzultáción érkezett kérdéseket, és az ezekre megfogalmazott NAV-válaszokat.

Meddig marad használatban a kézi számlatömb, számlalap?

Összhangban az uniós célkitűzésekkel, Magyarországon is az elektronikus számlázás lehető legszélesebb körben történő alkalmazása a cél, hiszen az információs technológia adta lehetőségek, a digitális megoldások kihasználása hozzájárul a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, az adóelkerülések visszaszorításához, és ezáltal a vállalkozások versenyképességének fokozásához.

A 2006/112/EK hozzáadottérték-adó (héa) irányelv szabályai kötik hazánkat a számlázás szabályaival kapcsolatban. Azonban a héa digitális korban elnevezésű, az Európai Bizottság által kidolgozott, és jelenleg még tárgyalás alatt álló javaslatcsomagnak is egyik központi eleme az elektronikus számlázás kötelezővé tétele 2028-tól bizonyos ügylettípusok, így az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső közösségi és belföldi ügyletek esetén.

Ha ez megvalósul, a kézi számlatömbök, számlalapok használata jelentősen visszaszorul, ezzel együtt a kézi számlázás lehetőségének teljes megszüntetése egyelőre nincs tervben.

A papíralapú vagy digitális könyvelésé a jövő? Kell-e az adatbázisból átvett számlákat nyomtatni, kontírozni, azonosítóval ellátni

Ha az adatszolgáltatások adatainak Online Számla rendszerből történő lekérdezésére irányult a kérdés, úgy a válasz az, hogy nincs kötelezettség a számlaadatok – azok ugyanis nem a számlák – kinyomtatására, kontírozására, azonosítóval történő ellátására.

A kérdéssel összefüggésben fontos utalni azonban arra, hogy az online számlaadat-szolgáltatás kizárólag a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. NGM rendelet 2021. január 4-étől hatályos 13/C §-ában rögzített esetben azonos a számlával (úgynevezett NAVXML). Ekkor pedig a számviteli bizonylatokkal kapcsolatos előírásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései határozzák meg.

A zöldadó ellenőrzésére vonatkozó készség is megvan? Hibás adatszolgáltatás esetén rögtön büntetnek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszeréhez kapcsolódóan fizetendő díjat a MOHU szedi (kiszámlázza), az adatszolgáltatást a kötelezetteknek az Országos Hulladékgazdálkodási Hatósághoz kell beküldeniük, a hatósági jogköröket ez a szerv (Pest Vármegyei Kormányhivatal) gyakorolja. A NAV a fizetendő díjjal összefüggésben semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik, így az ellenőrzéshez készsége sem kell, hogy legyen.

A szén-dioxid-kvótához és a kibocsátott mennyiséghez kapcsolódóan az adózók által téves tartalommal benyújtott adatszolgáltatás esetében a NAV mérlegeli az ügy összes körülményét és – az adószakma más adónemeihez hasonlóan, a fokozatosság elvét figyelembe véve – a feltárt eltérés mértékével arányos hivatali fellépés formájában kezdeményezi a hiba kijavítását. Az arányos fellépés formáját a NAV az adott ügyre vonatkozóan vizsgálja, figyelembe véve az adott esetben felmerülő körülményeket és kockázatokat.

Várható-e az egyes NAV-igazgatóságok kommunikációjának egységesítése például a cégkapus levelezések esetén, például az egységes tárgymegjelölés?

A NAV az elektronikus küldeményei könnyű és átlátható kezeléséhez ügyfelei számára kialakította az úgynevezett ügykatalógust, hogy azokat a címzettek gyorsan, már a dokumentumok típusa alapján átláthassák és rendszerezhessék. A NAV ügyféli tárhelyre kihelyezett elektronikus küldeményei ugyanis megnevezésükben az ügyfél-adóazonosító száma mellett tartalmazzák a dokumentum típusát és leírását is. Az ügykatalógus a dokumentum típusa mezőben szereplő bejegyzések katalógusa, és az itt feltüntetett dokumentumtípusok alapján a cégkapura érkező küldemények címkézhetők, vagyis megfelelő beállításokkal az ügyfelek a küldeményeket azok megnyitása, letöltése nélkül kategorizálhatják, és ügyelosztási szabályokat rendelhetnek az egyes címkékhez. Az említettekről szóló tájékoztató, a letölthető ügykatalógus, valamint a címkézési szabályokról bővebb információ itt található.

Vagyis a fentiekre figyelemmel elmondható, hogy a NAV túlnyomórészt már jelenleg is országosan egységes kommunikációt alkalmaz az elektronikus küldeményeinek megnevezésénél.