Kérdések és válaszok a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Az Adózóna oldalához rengeteg kérdés érkezett a július elsején hatályba lépő kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) kapcsán. Ezekből – és természetesen a rájuk érkezett válaszokból –, gyűjtöttünk csokorba néhányat. A kérdéseket Tüske Zsuzsanna vámszakértő és Gombás Otília szakértő válaszolta meg.

1. kérdés

Egyéni vállalkozásunk cukrászati termékeket (torta, szeletes sütemény) árusít magánszemélyeknek, és cégeknek is rendezvényekre. Mindig a végfelhasználóknak árusítunk, továbbértékesítésre nem. Minden termékünket papírdobozban adjuk át ügyfeleinknek, ezekbe a papírdobozokba mi csomagoljuk a cukrászati termékeket. A papírdobozok Magyarországon kerülnek beszerzésre, magyar webshopokból rendeljük őket. Nekünk is szükséges a regisztráció és díjfizetés? (ÖVTJ: 107102)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 1. melléklete határozza meg az EPR-kötelezettségekkel érintett termékek körét. A melléklet 1.1 pontja alapján idetartoznak a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolások, ami alapján a papírdoboz a jogszabály tárgyi hatálya alá tartozik.

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, kit terhel a kérdésben leírt körülmények esetén a papírdobozokra vonatkozó EPR-kötelezettség, figyelembe kell venni az EPR-rendelet csomagolás fogalmát.

Csomagolás: „…bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, …”

Tehát a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut, a csomagolásra vonatkozó EPR-kötelezettség pedig a termék csomagolásba helyezésével keletkezik. Ez alapján tehát a cukrászda, ha saját maga csomagolja be a termékeket előre, és így előre becsomagolva árulja a süteményeket és a tortákat, akkor az ő „belecsomagolása” által keletkezik a csomagolás, így ő lesz annak első belföldi értékesítője, tehát a cukrászdát terheli a kötelezettség, függetlenül attól, hogy a csomagolószereket belföldről vagy külföldről szerzi be. Ez esetben tehát önöket terheli az EPR-regisztrációs- és -díjfizetési kötelezettség a papírdobozok tekintetében első belföldi forgalomba hozatal jogcímén.

Azonban ez alól kivételt képez, ha az önök által belföldről vásárolt csomagolószerek az EPR-rendelet 11. §-a szerinti, a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolásnak minősülnek. Ebben az esetben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli, azaz nem önöket, hanem az önök részére a papírdobozokat értékesítőt.

2. kérdés

Gyártó cégként termékeink 99 százalékát külföldre értékesítjük. A 80/2023. kormányrendelet 22. §-a alapján szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit jelent az, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. Minden egyes export értékesítést igazoló számlát és/vagy CMR-t fel kell tölteni az OHH-nak? Milyen módon és adattartalommal kell ennek az igazolási kötelezettségnek megfelelni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 22. §-a arra az esetre tartalmaz szabályozást, amikor belföldi értékesítés történik magyar vevő részére, ami a termék első belföldi forgalomba hozatalának minősülne. Ez alól fogalmaz meg kivételt a 22. §, miszerint ha a belföldi vevő nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja, akkor nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni.

Ha jól értem a kérdésben felvázolt körülményeket, önökre nem ez az eset vonatkozik, mivel nem belföldi vevő részére értékesítenek, hanem önök közvetlenül külföldre adják el a termékeket. Ez esetben nem az EPR-rendelet egy meghatározott paragrafusa mentesíti ezt az értékesítést, hanem a külföldre történő értékesítés nem minősül a 16. § szerinti forgalomba hozatalnak.

Ezeket a közvetlenül külföldre történő értékesítéseket nem kell feltüntetni a benyújtandó adatszolgáltatásban, és semmilyen kapcsolódó dokumentumot nem is kell feltölteni az OHH oldalára.

Azonban bár az EPR-rendeletben ez így nincs nevesítve, feltételezzük, hogy egy ellenőrzés során ugyanúgy szükséges tudni bizonyítani a külföldre kiszállítás tényét, mint az áfamentesség esetében – mind a közösségi, mind az export értékesítés tekintetében. Azt is csak feltételezzük, hogy az áfában elfogadott igazolások a kiszállításról az EPR tekintetében is elfogadhatók.

3. kérdés

Fuvarozó vállalkozást milyen bevallási kötelezettség terhelhet abban az esetben, ha külföldi partnertől vásárol például pótkocsit, és azon található gumiabroncs? Van-e bármilyen teendő a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében az életbe lépő szabályok szerint? Veszélyes hulladékként kezelendő-e?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 1. melléklete határozza meg az EPR-kötelezettségekkel érintett termékek körét. A melléklet 1.5. pontja alapján idetartozik a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó gépjármű és az 1.6. pont szerint a gumiabroncs.

A hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet szerinti gépjárművek a következők: „a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M1 és N1 járműkategória, továbbá – a motoros tricikli kivételével – a háromkerekű gépjármű.” Ez alapján a pótkocsi nem tartozik az EPR-rendelet hatálya alá.

A gumiabroncsra azonban EPR-kötelezettségek vonatkoznak az alábbiak miatt.

Az EPR-rendelet 16. §-a szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék forgalomba hozatalával keletkezik. A kötelezett meghatározásánál figyelemmel kell lenni az egyes termékárami rendeletek gyártófogalmára.

Ugyancsak a törvény fentiekben hivatkozott paragrafusa alapján forgalomba hozatalnak minősül többek közt a körforgásos termék tulajdonjogának első átruházása és a saját célú felhasználás.

Az EPR-rendelet 17. §-a szerint saját célú felhasználásnak minősül az is, ha a körforgásos terméket más termék tartozékaként vagy alkotórészeként használja fel a gyártó a saját szolgáltatásnyújtása keretében.

Amennyiben tehát önök külföldről (EU-ból, vagy harmadik országból) vásárolják meg a pótkocsit és annak alkotórészeként a gumiabroncsot, akkor a gumiabroncs tekintetében önök lesznek a fizetésre kötelezettek a beszerzéshez kapcsolódóan saját célú felhasználás jogcímén. Ebben az esetben Önöknek díjfizetési- és regisztrációs kötelezettsége keletkezik.

Továbbá fontos megvizsgálni, hogy a pótkocsiban van-e olyan alkatrész vagy tartozék, ami elektromos és elektronikus berendezésnek, vagy elemnek, akkumulátornak minősül, mivel ezek szintén az EPR-rendelet hatálya alá tartoznak.

4. kérdés

Mi egy varroda vagyunk és bérmunkában állítunk elő felsőruházati termékeket. Az alapanyagot és kellékeket a külföldi megrendelőtől kapjuk, nem vásároljuk meg őket. A késztermék exportálásra kerül. A beérkező árunak nyilván van csomagolása (kartondoboz, fólia), valamint a gyártás során keletkezik szabászati hulladék (különböző textilszövet). A kérdésem, hogy ezáltal mi is kötelezettek vagyunk-e, és ha igen, milyen tekintetben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 1. melléklete határozza meg az EPR-kötelezettségekkel érintett termékek körét. A melléklet 1.1. pontja alapján idetartoznak a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolások, amely alapján a beérkező áruk csomagolása a jogszabály tárgyi hatálya alá tartozik.

Az EPR-rendelet 16. §-a szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék forgalomba hozatalával keletkezik. A kötelezetti kör meghatározásánál figyelemmel kell lenni az egyes termékárami rendeletek gyártó fogalmára, továbbá arra, hogy a jogszabályi meghatározás szerint forgalomba hozatalnak minősül többek közt a körforgásos termék tulajdonjogának első átruházása és a saját célú felhasználás.

A jogszabály 17. §-a értelmében a „külföldi előállítású csomagolás saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újrahasználható csomagolás elválasztását –, amennyiben a csomagolás után a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség nem került korábban teljesítésre”.

Ennek értelmében a külföldről behozott termékekről lebontott csomagolás után önöket terheli az EPR-regisztrációs- és -díjfizetési kötelezettség saját célú felhasználás jogcímén, amennyiben a csomagolás nem minősül az előbbiekben meghatározott kivételnek.

Amennyiben a textil alapanyag körforgásos terméknek minősül (megfelel az EPR-rendelet 1. melléklet 1.10. pontjában felsorolt anyagoknak), akkor az EPR-rendelet 17. § (2) bekezdése alapján az abból képződő textilhulladék nem keletkeztet kötelezettséget saját célú felhasználás jogcímen. Mivel a készterméket exportálják, így magára a beérkező, esetlegesen az EPR-rendelet tárgyi hatálya alá tartozó anyagokra sem vonatkozik a kötelezettség, mivel a használatot követően a termék nem belföldön válik hulladékká. Belföldre történő értékesítés esetén felül kell vizsgálni a kötelezettséget.

Azonban ha a textilhulladék olyan elkülönítetten gyűjtött hulladéknak minősül, amely július 1-től csak a koncessziós társaságon keresztül szállíttatható el, akkor a MOHU oldalán regisztrálniuk szükséges, melynek határideje április 30-a volt, de továbbra is nyitva áll a regisztráció lehetősége.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) kapcsán pedig május 31-éig kellett a MOHU oldalán, illetve a Hulladékgazdálkodási Hatósághoz bejelentkezni. A körülmények ismerete nélkül is azt még fontos megjegyezni, hogy varroda esetében kötelezettség merülhet fel még a külföldről beszerzett elektromos és elektronikus berendezések, irodai papírok és reklámhordozó papírok tekintetében.

5. kérdés

Szeretném megkérdezni, hogy egy bútorokat (elsősorban konyha, otthoni bútorok) gyártó vállalkozásnak az elkészült és belföldön értékesített bútor esetén a bútor teljes súlya után – ami tartalmazza a vasalatokat és egyéb műanyag alkatrészeket is – kell az EPR-díjat fizetni, illetve a szállítás miatt használt csomagolószer után is kell EPR-díjat fizetni? Abban az esetben, ha külföldre is értékesít bútort, azt a nyilvántartásban és a bevallásban szerepeltetni kell?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 1. melléklete határozza meg az EPR-kötelezettségekkel érintett termékek körét. A melléklet 1.11. pontja vámtarifaszám alapján határozza meg, mely fából készült bútorok tartoznak a rendelet tárgyi hatálya alá. A továbbiakban feltételezem, hogy ezt megvizsgálták, és a kérdéses bútorokra EPR-kötelezettség vonatkozik.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj egy egységre vetített mértékét az EPR-rendelet 2. mellékletében meghatározott díjkód szerinti bontásban a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben határozta meg. A kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke kollektív teljesítés esetén a termék mennyiségének és az adott termékáramra megállapított egységnyi díjtétel szorzata lesz.

Az EPR-rendelet jelenleg nem tartalmaz a bútorokra vonatkozóan olyan előírást, mely alapján a termék mennyiségébe nem számítanának bele a nem fából készült alkatrészek. Ha lenne a bútoroknak olyan tartozéka vagy alkotórésze, amely maga is körforgásos termék lenne, az EPR-kötelezettségek szempontjából az ilyen tartozék vagy alkotórész mennyiségével csökkentett mennyiség minősülne a bútor mennyiségének, de feltételezem, hogy a bútor alkotórészei önmagukban nem EPR-köteles termékek (esetleg világítás, mint elektronika szóba jöhet).

A bútorok szállításához használt csomagolás tekintetében önöket terheli az EPR-regisztrációs- és -díjfizetési kötelezettség, a csomagolás első belföldi forgalomba hozatala jogcímén.

Nem keletkezik azonban EPR-kötelezettség sem a bútorok, sem a csomagolás tekintetében akkor, ha külföldre értékesítenek. További lehetőség a mentesülésre belföldre történő értékesítés esetén, ha a belföldi vevőjük nyilatkozik, hogy a részére eladott termékek legalább 60 százalékát külföldre fogja továbbértékesíteni.

A negyedévente beadandó adatszolgáltatás kötelező adattartalmát az EPR-rendelet 4. számú melléklete tartalmazza, ez alapján az adatszolgáltatásban nem kell feltüntetni a külföldre történő, illetve a vevő fent említett nyilatkozata alapján mentes értékesítéseket. Azonban a vevő nyilatkozatát (melynek kötelező adattartalmát az EPR-rendelet 6. számú melléklete határozza meg) meg kell őrizni, és a külföldre történő kiszállítást igazolni kell tudni.

Fontos továbbá figyelemmel lenni arra, hogy ha külföldről szereznek be a gyártáshoz alapanyagot, akkor a külföldről behozott termékekről lebontott csomagolás után Önöket terheli az EPR-regisztrációs és -díjfizetési kötelezettség saját célú felhasználás jogcímén, amennyiben a csomagolás nem minősül az alábbiakban meghatározott kivételnek:
„külföldi előállítású csomagolás saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újrahasználható csomagolás elválasztását –, amennyiben a csomagolás után a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség nem került korábban teljesítésre”.