Jól járnak a kisvállalkozók, kevésbé az önkormányzat

Megosztás Tetszik

Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614-es számú törvényjavaslathoz Bagdi Lajos, Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere fűzött kommentárt.

A kormány iparűzési adó kedvezményt ad azon kisvállalkozóknak, akiknek az árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Az ilyen vállalkozóknak a javaslat szerint lehetőségük lesz egy kedvezőbb, a hagyományos módon számított adóalapjuknál alacsonyabb adóalap után fizetni az iparűzési adót.

A fizetendő iparűzési adó mértéke sávos, a vállalkozó árbevételétől függően alakul. 2 százalékos iparűzési adókulccsal számolva 12 millió forintos éves árbevételig csak 50 000, 12–18 millió forintos árbevétel esetén 120 000, 12–25 millió forintos árbevétel esetén pedig 170 000 forint iparűzési adót kell fizetni, ami akár többszázezer forintos adómegtakarítást jelenthet az érintetteknek.

A sávos, egyszerűsített iparűzési adó összeghez a vállalkozónak be kell jelentenie az erre vonatkozó választását, tehát akinek egyébként ténylegesen a fenti összegeknél nagyobb adót kellene fizetnie, annak mindenképpen érdemes időben bejelenteni az erre vonatkozó döntését.

Mégsem kell jövőre reklámadót fizetni

Az elmúlt napok lobbitevékenysége úgy tűnik sikerre vezetett, a most benyújtott javaslat szerint a reklámadó visszavezetését elhalasztanák, egyelőre 2024. január 1-jéig, tehát a javaslat szerint jövőre nem kellene még reklámadót fizetni.

Egyértelműbb áfaszabályok az ingatlanokra

Régi hiányosságot pótolna a javaslat azzal, hogy egyértelműen – törvényi szinten – mondanák ki azt a bíróságok által kimunkált gyakorlatot, hogy egy ingatlan nem csak akkor minősül új építésűnek, amikor szó szerint újonnan építik, hanem akkor is, ha olyan jelentősen átépítik, hogy az már az ingatlan funkciójának megváltozását eredményezi. Ebből adódóan az ilyen – például lakásból irodává – átalakított ingatlanok emiatt csak áfásan értékesíthetőek.

Szintén fontos és sokakat érintő pontosítás, hogy bármilyen engedély is kell az ingatlanon végzett munkához, az építési munkák fordított áfa hatálya alá esnek (fordított adózás esetén az adó megfizetésére a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, amelyet le is vonhat, amennyiben jogosult az áfa levonására). Ahogy a javaslat indokolása fogalmaz, minden olyan munkára igaz ez, amelyek örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek. Ez alapján akár egy utólagos hőszigetelés, tetőcsere vagy kerítés-építés is fordított áfás lehet akkor, ha cég a megrendelő.

Az ilyen megrendelőknek nagyon figyelniük kell arra, hogy csakis fordított áfás számlát fogadjanak el a kivitelezőktől, ellenkező esetben egy adóellenőrzés során az adóhatóság megtagadhatja az érintett számlákban foglalt áfa levonását.

Nyilvánosak lesznek a nagyobb cégcsoportok eddig adótitoknak minősülő adatai

Ahogyan arról már korábban tudni lehetett, egy EU-s irányelv előírása alapján közzé kell tenni a bizonyos méretet elérő cégekre/cégcsoportokra vonatkozó adózási információikat (az úgynevzett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést). Bár az irányelv rendelkezései alapján a tagállamoknak 2023. június 22-éig kell megalkotni azon belső jogszabályokat, hogy az irányelvnek megfeleljenek, Magyarország a most benyújtani készülő adótervezetben szabályozza ezt, ami már 2023. január 1-jén hatályba is lép.

A jogszabálytervezet értelmében, ha egy vállalat, vagy vállalatcsoport (konszolidált) árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 275 milliárd forintot, akkor köteles elkészíteni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést (a két egymást követő üzleti év közül a későbbire és az azt követő évekre vonatkozóan), amelyet közzé is kell tenni és a vállalkozás internetes honlapján is szerepeltetni kell.

Fontos a jogszabálytervezetben, hogy nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük azon vállalatcsoportoknak, amelyek kizárólag Magyarország területén működnek.

Az adatszolgáltatásban többek között az alapvető céginformációkat, a cégcsoport tevékenységeinek rövid bemutatását, a munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát, a cégek bevételeit, a tárgyévben fizetendő és megfizetett társasági adó összegét és a felhalmozott adózott eredményt kell bemutatni.

Szigorítás a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanügyletek kapcsán

Ha már ingatlan, az illetékeknél is szigorítást vezetnének be. A kapcsolt vállalkozások ezután csak akkor adhatják egymás között illetékmentesen az ingatlant, ha az ingatlan megszerzője nem csak formailag (főtevékenységként), hanem ténylegesen (az árbevétele alapján) is ingatlanhasznosítással foglalkozik.

Mivel a javaslat elfogadása esetén 2023. január 1-jétől lépne hatályba a szigorítás, így akik cégcsoporton belül szeretnék az ingatlan-portfoliót menedzselni, érdemes lehet még idén lépniük, ha egyébként nem felelnek meg az árbevételi feltételeknek.