Így változik a számviteli törvény 2023-tól

Sinka Júlia okleveles adószakértő

2022.11.29., 06:15 Frissítve: 2022.11.28., 20:43

Tetszik

Az Országgyűlés elfogadta a számviteli törvényt is több pontban módosító törvényjavaslatot. A változásokat összegző 2022. évi XLV. törvényt a Magyar Közlöny 192. számában hirdették ki november 23-án.

A vállalkozásoknak 2023-ban is újra kell gondolniuk számviteli politikájukat. Az alábbiakban – a törvénymódosítással érintett jogszabályhelyek megjelölésével könnyítve ezt a feladatot – a számviteli törvény jövőre életbe lépő változásaira hívjuk fel a figyelmet.

Egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó mutatók

Egyszerűsített éves beszámolót akkor készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a számviteli törvény 9. § (2) bekezdésében a mérlegfőösszegre, az éves nettó árbevételre, valamint foglalkoztatottainak átlagos létszámára – ezek közül legalább kettőt érintően – meghatározott értékhatárokon belül marad.

Annak eldöntéséhez, hogy a jogelőd nélkül alapított vállalkozás választhatja-e az egyszerűsített éves beszámoló készítését, a számviteli törvény 9. § (5) bekezdése általános jelleggel előírja a nettó árbevétel éves szintre történő átszámítását. Vagyis, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venniük. Ennek megfelelően kell eljárniuk a mérlegfőösszeg és a foglalkoztatottak átlagos létszámának vizsgálata során is.

Ezek az előírások azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni kiválásnál a kiválással létrejött vállalkozó esetén.

Az Adózóna "Speciális esetek a számvitelben 2.", illetve "Speciális esetek a számvitelben" című kiadványait itt rendelheti meg.

A számviteli törvény 9. §-a hiánypótló rendelkezésként kiegészült egy új bekezdéssel (5a), amely szerint a fenti szabályt kell alkalmazniuk kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságoknak is. A fentiekkel összefüggésben a számviteli törvény 155. §-a is gazdagabb lett egy új bekezdéssel (4a), amely szerint a könyvvizsgálati kötelezettség megállapításánál a kiválással létrejövő gazdasági társaság esetében ugyancsak a tárgyévi várható adatokat kell figyelembe venni, ha az előző két üzleti év adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a többi változást is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.