Gyakori kérdések a kamatjövedelmek után fizetendő szochóval kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Sok kérdés érkezik még az Adózóna oldalához a kamatjövedelmek után júliustól fizetendő szociális hozzájárulási adóval kapcsolatosan. Ezekből válogattunk össze párat, az olvasói kérdéseket Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolta meg.

1. 2020-ban és 2021-ben román magánszemély tulajdonosnak fizetett osztalékot egy Magyarországon bejegyzett társaság. Az osztalékból a 15 százalék személyi jövedelemadót a kifizető levonta. A romániai magánszemély Romániában biztosított, ott munkaviszonnyal rendelkezik. A Magyarországon bejegyzett társaságban tulajdonos, nem vezető tisztségviselő. Kell-e a romániai illetőségű magánszemély tulajdonosnak Magyarországon a számára a magyarországi társaság által kifizetett osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetni, vagy a román biztosítási jogviszonya mentesíti őt ez alól?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Szocho tv. 5. § (6) bekezdése értelmében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett osztalékjövedelemet nem terheli adófizetési kötelezettség. Amennyiben a magánszemély Tbj. belföldi, akkor az unió kordinációs rendelete alapján mentesül a magyar szocho alól. Az unió állampolgára csak egy országban lehet biztosított. Ahogy írja, ez Románia. Ilyen esetben a román biztosítás fennállását szükséges a román hatóság által kiállított igazolással alátámasztani.

2. Ha külföldi adóügyi illetőséggel bíró magánszemély vagyok, akkor felmerülhet-e 2023. július 1-je után szochofizetési kötelezettségem a kamatjövedelmeim – amelyek betéti kamatok! – után? Német adóügyi illetőséggel bírok. Az illetékes kettő adóztatás elkerülő egyezmény szerint ezen jövedelem vonatkozásában az illetőség államának, Németországnak van joga adóztatni kizárólagosan. Tekintettel arra, hogy a Szocho törvény 1. § (1) pontja szerint a szocho is egy adó, így ezen adó – mint speciális jövedelemadó – alkalmazására esetemben a magyar államnak nincsen joga. Az egyezmény – 2. cikk (4) – kiterjed a Szocho törvényre is mint speciális jövedelemadóra. Így megértésem szerint a Tbj. külföldi vagy belföldi státusz vizsgálata esetemben lényegtelen, mert ezen jövedelmem Magyarországon nem adóztatható, ha a német adóügyi illetőségemet igazolom.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Örömmel olvastam az ön által ismertetett összefüggéseket, mellyel egyet is tudnék érteni, de ehelyett van egy egyszerűbb megoldás is. Ugyanis az idevonatkozó kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy „a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 65. §-a szerinti kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után.”

Figyelemmel arra, hogy a kamat az egyezmény értelmében a magánszemély illetősége országában adóztatható, és az egyezmény felülírja a magyar jogot, így a német illetőségű személynél nem keletkezik a kamat után szja-alap, így szocho sem fizetendő. Ahogy írja is fontos a német illetőség igazolása, sőt az egyezmény 4. cikkének vizsgálata is szükségszerű, ha netalántán Magyarországon is belföldi illetőségű lenne a magyar szabályok szerint.

3. A július 1-jén életbe lépő szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség a kamatjövedelmekre témában, kérdezem, hogy idetartozik-e az osztalékkivét is? Ami után eddig 15 százalék szja-kötelezettség volt és a szociális hozzájárulási adónak volt egy 5,568 ezer forintos felső határa, és most talán a teljes összeg után kellene megfizetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az osztalék „kivét” jövedelem nem tartozik az szja-törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelem kategóriájába. Az osztalékra vonatkozó szabályok – jelenlegi jogszabályi rendelkezések értelmében – nem változnak július 1-jétől. Ahogy ön is írja a minimálbér 24-szeresét mint szochokorlátot kell figyelembe venni az osztalék utáni szocho megállapításakor.

4. Az alábbi eseteket elemezve kérném a segítségét!

4.1. Példával élve, ha 2023. július 10-én veszek egy Microsoft-részvényt 1000 forintért, egy hónappal rá, augusztus 10-én eladom 2000 forintért, azután továbbra is csak a 15 százalék kamatadót, 150 forintot kell megfizetnem a nyereség után, vagy 13 százalék szochót is kell fizetni?

4.2. Részvénynyereség után úgy történik az adózás, ha devizában, mondjuk USD-ben veszem a részvényt, hogy veszek egy Microsoft-részvényt 200 dollárért, az aznapi MNB-középárfolyam 300 forint volt, később eladom 300 dollárért, amikor az adott napon 400 forint a dollár középárfolyama az MNB-nél, akkor a 200×300=60 000 forint és a 300×350=105 000 forint különbsége, 45 000 forint után kell adóznom a leírt módon, vagy ettől eltérő a metódus?

4.3. Ha a forintomat átváltom egy adott napon dollárra, de csak hónapok múlva veszek ezzel a dollárral részvényt, akkor milyen árfolyamot kell figyelembe vennem adózásnál?

4.4. Végül ennek a fordítottja, ha eladom a Microsoft-részvényem, de az adott napon nem váltom át forintra, dollárban tartom hónapokig, később váltom vissza forintra, akkor a visszaváltásnál is kell adót fizetnem valami alapján?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy a részvény értékesítéséből származó jövedelem nem az szja-törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelemnek jövedelemnek tekintendő.

4.1. A részvény értékesítéséből származó jövedelem árfolyamnyereségnek minősül. Amennyiben az értékesítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletben valósul meg, akkor nem keletkezik szochokötelezettség.

4.2. A jövedelem számításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy mind a bevételt, mind a kiadást forintban kell meghatározni. Értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni. Míg a bevétel esetében lehetőség van arra, hogy a bevétel napján, vagy az azt megelő hó 15. napján érvényes árfolyamot vegye figyelembe. Az ön által végzett számítás abban az esetben helytálló, ha az MNB-árfolyam 350 forint. (Félreérthető a példa, mivel a szövegben 400 forintos árfolyamot említett miközben 350 forinttal számolt.)

4.3. Az szja-törvény 1. sz. mellékletének 7.4. pontja értelmében a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség mentes az adó alól, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik. Ez azt jelenti, hogy a kedvező áron vásárolt valuta és az abból vásárolt értékpapír szerzéskori értéke közötti különbözetet nem kell leadózni.

4.4. A dollárban tartott jövedelem után sem kell adót fizetnie. Azonban mindkét átváltásnál fontos, hogy az ne minősüljön üzletszerűnek. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.