hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

EPR-kötelezettség: lebontott import csomagolás újrahasznosítása, forgócsomagolások szabályai

  • adozona.hu

Cégünk nagykereskedőként importál nem EPR-kötelezett termékeket, amelyek a belföldi rendelés volumenétől függően vagy változatlan csomagolásban vagy kisebb egységekre csomagolva értékesít. A lebontott nagy kartonokat félretesszük, és későbbi időpontban belföldön gyártatott termékek csomagolásához használjuk fel. Ez esetben elkerülhető a kettős díjfizetés? Lebontást követően tarthatjuk készleten a kartonokat díjfizetés nélkül addig, amíg újracsomagolásként értékesítésre kerülnek? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolta meg a kérdéseket.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az önök forgalmában valóban több összefüggésben is keletkezhet EPR-kötelezettség a csomagolásra.

Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) témájában további cikkeket az Adózóna oldalán itt olvashat.

a) Egyrészt amennyiben vagy amilyen mértékben a külföldről beszerzett csomagolást nem bontják le – azaz változatlan csomagolásban értékesítik a termékeket –, akkor a termékek belföldre történő értékesítése esetén első belföldi forgalomba hozatal jogcímén lesznek kötelezettek.

b) Emellett amennyiben az értékesített termékeket újracsomagolják, azaz pl. üresen megvásárolt dobozba teszik, akkor az így létrehozott csomagolás tekintetében is keletkezik önöknek EPR-kötelezettségük, ugyancsak első belföldi forgalomba hozatal jogcímén.

c) Végül, ha a külföldről behozott csomagolást lebontják, akkor a jogszabály 17. § (3) bekezdését kell figyelembe venni: Saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől”.

Itt valóban előfordulhat, hogy a c) és a b) pontban leírt kötelezettség fizikailag ugyanarra a csomagolóanyagra vonatkozik, azaz, amit a c) pontban lebontanak, az ugyanaz, mint amit a b) pontban felhasználnak.

Részben megoldás lehet erre az anomáliára a rendelet június 29-én kihirdetett módosításában szereplő új rendelkezés, amely kiegészítette a forgócsomagolásokra vonatkozó szabályokat. Az új 22/C § szerint „Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.”.

Azaz abban az esetben, hogyha olyan forgócsomagolást használnának, amelyre a c) pont szerint egyszer már megfizették az EPR-díjat, azt a továbbiakban a b) pont szerint nem kell. Ugyanakkor ez a kitétel csak a hatóság által nyilvántartásba vetetett forgócsomagolásokra vonatkozik. A hatóság pedig csak a valóban „újrahasználható csomagolószereket” veheti fel a nyilvántartásba, amely fogalommeghatározás egyik fontos eleme, hogy azt direkt úgy tervezték, hogy alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra. Véleményem szerint abban az esetben, ha a többféle eladótól, össze-vissza (méret, anyag, kialakítás tekintetében) papírdobozban beérkező termékekről lebontott csomagolást szeretnék esetlegesen újrafelhasználni, az nem teljesíti a 22/C § feltételeit, csak hogyha kifejezetten erre kialakított, nyilvántartásba vételre kért és engedélyezett „fix” papírdobozokban forgatnak árukat.

Ugyancsak a június 29-ei módosítással került a törvénybe a készletre vétel fogalma és lehetősége. A 26/A § szerint a kötelezetteknek saját döntése szerint lehetősége van nem a forgalomba hozott, hanem a készletre vett körforgásos termékről vezetni a nyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy azt kell nyilvántartani, hogy mikor érkezik csomagolás [a) és c)] a céghez, vagy mikor csomagolják be a terméket [b)]. Fontos megjegyezni azonban, hogyha egy termékkör esetén készletre vételt választanak, akkor minden termékkör és forgalmi irány esetében ezt a nyilvántartási módszert kell alkalmazni.

Összefoglalva tehát, álláspontunk szerint a jogszabály nem ad egyértelmű kivételt a dobozok újrahasználatára vonatkozóan (valószínűleg ez is volt a cél). Ennek ellenére állásfoglalással éltünk a jogalkotó felé. Amint választ kapunk tájékoztatjuk Olvasóinkat.

Habár azt írta, hogy a termékeik önmagukban nem EPR-kötelesek, de kérem figyeljenek arra, hogy a textiltermékek, így többek között az ágyneműk, paplanok, függönyök is a rendelet hatálya alá tartoznak.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink