adozona.hu
Átalányadózók 2023: módosulhat a járulékfizetés egyik ellentmondásos szabálya
//test-adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/Atalanyadozo_egyeni_vallalkozok_megoldodhat_R3BQN1
Átalányadózók 2023: módosulhat a járulékfizetés egyik ellentmondásos szabálya
Tetszik
Visszaköszön a jövő évi adócsomagban a 2011 végén megszűnt göngyölítéses járulékmegállapítási módszer az átalányadózó egyéni vállalkozóknál, azaz a minimális járulékfizetési kötelezettség feltételeinek éves szinten kell megfelelni, illetve a korábban megállapított minimális járulékot figyelembe lehet majd venni a tényleges jövedelem keletkezésekor.
Nézzünk meg egy példát, a 2022. évi bruttó 200 ezer forintos minimálbérrel, illetve az 1 millió 200 ezer forintos adómentes határral számolva. Például, ha egy 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 6 millió forintos éves bevétele csak december hónapban folyik be, akkor
– az éves járulékalapja 11 x 200 000 = 2 200 000 + (6 000 000 x 60% - 1 200 000) = 4 600 000 forint, míg
– az éves szochoalapja 11 x 200 000 x 112,5% = 2 475 000 + (6 000 000 x 60% - 1 200 000) = 4 875 000 forint.
Amennyiben a vállalkozó havi rendszerességgel – 500 ezer forintos bevételt realizálva – szerezné meg ugyanezt az összeget, akkor a járulékfizetési kötelezettsége a következők szerint alakulna:
– az éves járulékalap: 4 x 200 000 + 8 x 300 000 = 3 200 000 forint, míg
– az éves szochoalapja 4 x 200 000 x 112,5% = 900 000 + 8 x 300 000 = 3 300 000 forint lenne.
Ezt az ellentmondást küszöbölik ki jövő évtől a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény), illetve a Szocho. (2018. évi LII. törvény) tervezett előírásai, amelyeket az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614. számú törvényjavaslatban terjesztett a kormány múlt héten a parlament elé.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük az beterjesztett módosítási javaslatot!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Valóban, a „göngyölítés” kifejezés csak a tervezet indoklásában szerepel szó szerint, de a 40. § (2) bekezdésének a szövegéből (negyedéves szinten) ez következik. Bár mindezt árnyalja a jogszabályi hely (3) bekezdése, miszerint a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta (tehát nem havi átlagban!) a minimálbér. Valóban szerencsésebb lett volna a régi Tbj. 2011. december 31-ig hatályos 29. § (1) bekezdésének a beemelése.
A témához szorosan hozzátartozik, hogy 2011-ben volt utoljára a göngyölítéses szabály (régi Tbj. 29.§ (1)), abban a szövegben a minimálbér szerinti "havi átlagban" kellett a járulékokat megfizetni.
A döntéseit rendre a költségvetés nehéz helyzete miatt meghozó kormányzat a negyedévente történő Szochó és TB járulékfizetéssel lemondott kéthavi költségvetési bevételről, ami novemberről és decemberről a következő év januárjára csúszik. Ez innentől mindig a következő év bevétele lenne, ezért egyszeri hatású és nagyjából 50 milliárd forintot jelent.
A törvénymódosítás lényege az lenne, hogy az átalányban megállapított, SZJA köteles jövedelem negyedéves Szochó alapja utókalkuláció mellett futna, kiegyenlítve az adómentes sáv határát. Az eredeti problémát azonban nemcsak az adómentes sáv okozza, hanem a szintén rugalmatlan minimálbér utáni Szochó / TB járulék. Ha januárban (I. negyedévben) megvan a teljes éves bevétel (az alábbi táblzat szerint: 7.175.000,-) akkor már év elején megfizeti az egyéni vállalkozó a teljes éves (12 hónapra szóló) minimumot is, ami 230 ezer forintos minimálbérrel számolva 12 x 258.750 = 3.105.000. Ha ugyanezen egyéni vállalkozónak a következő hónapokban (negyedévekben) azonban tovább kell fizetnie a minimum után, akkor ez igazságtalan többletfizetés. A szabályozásban viszont "az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél." kitétel többes jelentésű. Jelenthet teljes kiegyenlítődést, de jelenthet "csakazértis" minimumot.
A törvényjavaslat indoklásából ugyan látszik szándék, amit több szakportál is átvett (lám az adózóna is), beleharsogva az éterbe a törvény indoklását, ami pusztán kormányzati propaganda, a törvény szövegét olvasva ez már korántsem egyértelmű. Valójában tehát nem sikerült a törvényjavaslatba jól beleírni az indoklásban szereplő jogalkotói akaratot, hiányzik a járulékalap minimálbérig való csökkentése és a beszámíthatóság, vagyis a 2011-ig ismert eredeti göngyölítés.