hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A nap kérdése: önfoglalkoztatóknak is kötelező-e a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása?

  • adozona.hu
2

Az egyéni vállalkozó könyvelő vagy egy kft., esetleg bt. ügyvezetője, aki tagi jogviszonyban van a társaságban, alkalmazottja egyiknek sincs, sem az egyéni vállalkozónak, sem a kft.-nek, és a bt.-nek sem. Ők is kötelesek biztosítani a panasztörvény szerinti bejelentések megtételére a különböző lehetőségeket, belső szabályozást és bejelentési rendet stb.? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nézzük hogyan szabályozza ezt a a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény!

18. § (1) Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.

A panasztörvénnyel kapcsolatban további írásokat az Adózóna oldaláról itt olvashat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre

a)
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató;

b) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató;

c) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató; és

d) a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.

16. § E fejezet alkalmazásában
1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi;
2. foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat;
3. foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Bejelentést nem csak a munkavállaló tehet így ezekben az esetekben is van jelentősége a belső visszaélés-bejelentési rendszernek. Túlzottan sok terhet azonban ez az érintetteknek nem fog jelenteni.

Végül nem feltétlenül kell a funkciót kiszervezni, ezt mondja maga az irányelv:

„(56) Az, hogy egy magánszektorban működő jogalanyon belül melyik személy vagy részleg a legalkalmasabb arra, hogy a bejelentések fogadására és nyomon követésére illetékesként kijelöljék, a szervezet struktúrájától függ, a feladatkörüknek ugyanakkor minden esetben biztosítania kell a függetlenséget és azt, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség. Kisebb szervezeteknél ez lehet kettős feladatkör, amelyet olyan vállalati vezető láthatna el, aki elég magas beosztásban van ahhoz, hogy közvetlenül a szervezet vezetőjének tudjon jelenteni, így például a megfelelésellenőrzési részleg vezetője vagy HR-vezető, az integritás-tanácsadó, a jogi vagy adatvédelmi tisztviselő, a pénzügyi igazgató, az ellenőrzési igazgató vagy egy igazgatótanácsi tag.”

Az összeférhetetlenségi szabályok nem annyira szigorúak, de az ügyvezető összeférhetetlennek minősül a fentiek szerint.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dr. Kéri Ádám

Kedves Hozzászóló,

ilyen a szabályozás. Egyszemélyes cégnél, amennyiben az ügyvezetés összeférhetetlen, csak a kiszervezés lehet megoldás. A szabályozás ezzel együtt ködös.

A jogsértést a foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzi, de nem gondolom, hogy az egyszemélyes vállalkozások lennének a fókuszban. Bírságot nem szabhatnak ki, így lényegében a nagyobb vállalkozások számára lesz a szabályozás érdekes.

Ez a kérdés csak azt a szűk kört érinti, akik a Pmt. hatálya alá esnek, egyébként csak 50 főtől alkalmazandó a szabály, ami logikus.


Stevet

Nem igazán látom a szakértő egyértelmű válaszát, hisz a kiszervezéshez fűzött utolsó bekezdés nem releváns, ha egy személyes a cég! Mi a válasza a szakértőnek? Kell vagy sem, ha igen ki kinek jelent? Ha egyszemélyes, akkor külsőt kell alkalmazni vagy közvetlen a vezetőnek jelent az ügyfél (mert nincs alkalmazott, aki jelenthetne!!)?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink