adozona.hu
Magasabb lehet a fizetendő EPR-díj, mint azt sokan várnák
//test-adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/27_szazalekkal_magasabb_lehet_a_fizetendo_E_462I8T
Magasabb lehet a fizetendő EPR-díj, mint azt sokan várnák
Július 1-jén elindult a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az új EPR-szabályok célja, hogy az EPR-díj-köteles termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezeléssel kapcsolatosan a gyártókat, illetve első magyarországi forgalomba hozókat terhelje a felelősség és az ezzel járó költségek – írja a GrantThornton.
Lényeges változás továbbá, hogy az EPR-rendszer keretében az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat (gyűjtés, kezelés, újrahasznosítás és ártalmatlanítás) már az úgynevezett koncesszor, azaz a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) látja el. A hulladékkezelési feladatok finanszírozására pedig a forrást az EPR-díj hivatott megteremteni, amit az EPR-köteles gyártók, első magyarországi forgalomba hozók kötelesek fizetni a MOHU-nak.
Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna EPR-rel kapcsolatos írásait, illetve rendelje meg az „EPR-kötelezettség: közeledik az első bevallás” című webinárium videófelvételét! |
Az EPR-díj megfizetése – magasabb lehet a díj, mint azt sokan várnák
Az új előírások értelmében az EPR-adatszolgáltatások alapján a MOHU számlát állít majd ki a tárgynegyedévi EPR-díj összegéről az érintett vállalkozások számára, melyek az EPR-díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a MOHU részére.
A hatályos jogszabályok értelmében a MOHU olyan hulladékkezelési feladatokat végez, amelyek ellátása lényegében az EPR hatálya alá tartozó vállalkozók kötelezettsége, felelőssége, és amely ellentételezéseként az említett vállalkozások EPR-díjat kötelesek fizetni a MOHU-nak. A MOHU által az EPR-díj fizetésére kötelezett vállalkozások részére végzett hulladékkezelés tehát az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül, amelyet az általános szabályok szerint 27%-os áfa terhel.
A különböző termékek EPR-díjának egy egységre vetített mértékeit a 2023. évre vonatkozóan a 8/2023. EM rendelet (EM-rendelet) tartalmazza. Az EM-rendelet kimondja, hogy az EPR-díj az áfát nem tartalmazza. Így a főszabály szerinti 27%-os áfa az EM-rendelet alapján számított EPR-díjra (mint nettó értékre) kerül majd felszámításra.
Az EPR-díj egy része a MOHU-t, egy része pedig az önkormányzatokat illeti. Az EPR-díj megoszlását az alábbi táblázatban, néhány példával szemlélteti a GrantThornton:
Díjkategória megnevezése | Koncessziós társaságot megillető díjelem (Ft/kg) | Önkormányzatot megillető díjelem (Ft/kg) | Kötelezett által fizetendő EPR-díj (Ft/kg) |
műanyag csomagolás | 213 | 6 | 219 |
papír és karton csomagolás | 171 | 2 | 173 |
fém csomagolás | 178 | 8 | 186 |
egyéb csomagolás | 125 | 4 | 129 |
Mint a fentiekből látható, az EPR-díj jelentősebb része a MOHU bevétele, az önkormányzatok csak egy csekély díjrészletet tudhatnak majd magukénak.
A két díjrészletről pedig a MOHU telefonos ügyfélszolgálata szerint az alábbi bizonylatok kerülnek majd kiálltásra:
» az önkormányzatot megillető EPR-díjrészről áfa nélküli számviteli bizonylat készül, míg
» a MOHU-t illető összegről olyan számla kerül kiállításra, amelyben 27% áfa is felszámításra kerül.
Mindazon vállalkozások számára, amelyek áfalevonási joggal rendelkeznek, ez csupán likviditási szempontból érdekes, mert a MOHU számlája alapján áfabevallásukban levonásba helyezhetik az előzetesen felszámított áfa összegét.
Érdekesség, hogy a fentiekről részletes tájékoztatás a MOHU honlapján egyelőre nem találtunk. Pedig az EPR-díj számlázásával kapcsolatban számtalan további kérdés is felmerül, így többek között az, hogy hogyan fogják megállapítani, hogy melyik külföldi székhelyű, de EPR-fizetésre kötelezett gazdálkodó rendelkezik Magyarországon áfatelephellyel és melyik nem, akik esetében a fordított áfás adózást kellene alkalmazni.
Biztosan leszek tehát olyanok, akinek meglepetést okoz majd az első EPR-díj kapcsán a MOHU bizonylatolási gyakorlata.
Az EPR hatása a decemberi termékdíjelőlegre
A termékdíjfizetésre kötelezettek tisztában vannak azzal, hogy a negyedéves adóbevallási és -befizetési kötelezettségükön felül főszabály szerint termékdíjelőleget is kötelesek vallani harmadik negyedévi termékdíjbevallásukban. Ez a termékdíjelőleg december 20-án esedékes.
Fontos, hogy míg a korábbi években a december 20-i termékdíjelőleg mértéke az adóév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a volt, addig ebben az évben átmeneti szabály került bevezetésre, hiszen a harmadik negyedévtől az EPR összege levonható a termékdíj összegéből, így az eddigi szabály alkalmazása túl magas termékdíjfizetést eredményezne.
A harmadik negyedévi termékdíjbevallás kitöltésekor fontos ügyelni arra, hogy a 2023. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíjelőleg mértéke csupán az adóév harmadik negyedéve után fizetett termékdíj 80%-a.
A fentiek jól példázzák, hogy nem egyszerű kiigazodni az új EPR- és módosult termékdíjszabályok útvesztőjében, és naprakész információkat beszerezni ahhoz, hogy pontosan és határidőben teljesíteni tudjuk az adminisztrációs kötelezettségeket – olvasható a grantthornton.hu-n.
Hozzászólások (0)