hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egészségpénztári kifizetés: maradhat kataalany a szolgáltató vagy sem?

  • Lepsényi Mária adószakértő
9

Az új katatörvény kizárja azt, hogy az e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kifizető felé számlázzanak. Az egészségpénztári kifizetések esetében az összeg kifizetőtől származik, vagy a terméket/szolgáltatást igénybe vevő magánszemélytől? Tulajdonképpen ez dönti el, hogy a vállalkozó maradhat kisadózó, vagy elveszíti kataalanyiságát. Cikkünk ezt a kérdést járja körbe.

Az a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (új katatörvény) 5. § (1) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése alapján az egyéni vállalkozónak megszűnik az új kataalanyisága, ha kifizetőtől szerez bevételt. E rendelkezés szempontjából tehát annak van jelentősége, hogy a bevételt az egyéni vállalkozónak ki juttatja, az egyéni vállalkozó számlájára ki utalja át a számlán szereplő összeget.

Ennek érdekében az egészségpénztári számla terhére vásárolt termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében vizsgálni kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény és az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. kormányrendelet (Öpt. vhr.) rendelkezéseit is abból a szempontból, hogy ki minősül vevőnek.

Kisokos a kataváltozásokhoz – videó

Az egészségpénztári szolgáltatásokat a pénztár az Öpt. vhr. 24/C § (2) bekezdése szerint a közte és az egészségpénztári szolgáltató között létrejött szerződés alapján nyújtja. Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő számla ellenében teljesíthet kifizetést. Az egészségpénztári szolgáltatónak fel kell tüntetnie a számlán az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját is. Ilyenkor tehát az egészségpénztár áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval, az egészségpénztári szolgáltatónak az ügyletről az egészségpénztár (vevő) részére kell kiállítania a számlát. Ez még akkor is így van, ha a szolgáltatás természetéből fakadóan azt csak magánszemély veheti igénybe, a pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) ugyanis ebben a jogviszonyban nem vevő, hanem kedvezményezett.

A pénztártag nevére csak abban az esetben lehet kiállítani a számlát, amikor az ügylettel kapcsolatban az Öpt. vhr. 24/D §-a alapján nincs szükség az egészségpénztár és a pénztári szolgáltató közötti szerződéskötésre (így például gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlása esetén). Az ilyen termék megvásárlását azonban ilyen esetben is igazolni kell a pénztár felé, a számlának a pénztár részére történő eljuttatásával.

Abban az esetben, ha a pénztártag által vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét az egészségpénztár mint kifizető fizeti ki a szolgáltatónak (kisadózó egyéni vállalkozónak), akkor a kifizetőtől származó bevétel megszerzése az új kataalanyiság megszűnését eredményezi (ez történik például, ha az egészségpénztári tag az egészségpénztári kártyájával vásárol).

Mi a megoldás?

Amennyiben például az egészségpénztári számlával rendelkező magánszemély készpénzzel vagy saját bankkártyájával fizet a szolgáltatónál (pl. nincs elég fedezet a pénztári számlán), és számlát kér a szolgáltatótól, akkor az egészségpénztár nem a szolgáltatónak, hanem a pénztártagnak fizeti ki a termék, szolgáltatás ellenértékét.

Ez persze azt is jelenti, hogy a magánszemély „hitelezi meg előre” a pénztártól kapott összeget.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
Ruszin Zsolt

Teljesen kiábrándító, hogy nincs válasz.

Ruszin Zsolt

Ez a cikk már több, mint egy hetes. Nincs válasz. A szerző vagy a kiadó nem reagál senki számára a témában.

Ruszin Zsolt

Továbbra sincs válasz. A cikk tévhitet terjeszt.

Ruszin Zsolt

Napok óta nincs válasz.

Ruszin Zsolt

Továbbra sincs válasz. A cikk változatlanul tévhitet terjeszt.

Ruszin Zsolt

Továbbra sincs válasz. Időközben kiderült, hogy a szerző nem saját kútfőből volt ilyen okos, hanem a hivatalnokok nyomán írta meg az "álláspontját". Egy ilyen NAV válasz iktatószámát is ideteszem: e-687105(76)

Ruszin Zsolt

OK, egyelőre nem törölték a hozzászólásomat, de nem is válaszoltak rá.

Ruszin Zsolt

Sajnos a válasz teljesen téves.

Az egészségpénztári tag vásárolja a terméket és veszi igénybe a szolgáltatást (Öpt. 50-51/E.§). A pénztári tag nem az egészségpénztár megbízásából jár el, nem képviseli őt (Öpt. 18.§ (1) c)), tehát nem az egészségpénztár a megrendelő, ezért a számlán NEM LEHET A VEVŐ AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR!

A következtetés azért is logikus, mert bár a törvény zagyva szövegezése (például: Öpt. 50/B.§ (1)) úgy emlegeti, hogy a pénztár "szolgáltatást" nyújt, az a törvény további szövege szerint minden esetben PÉNZT jelent, nem pedig a szolgáltatás tényleges nyújtását. (Megjegyzem, hogy az ilyen hebehurgya szövegezésben az is szerepet játszik, hogy pl a bankok is a betétjeiket terméknek hívják, amikor az fogalmilag sem, szakzsargon szerint sem lehetne "termék".) A pénz kifizetése tehát NEM SZOLGÁLTATÁS!

Az egészségpénztárak - leegyszerűsítve - amúgy se jogosultak másra, csak pénz gyűjtésére és kifizetésére. A számla megtérítését kapó magánszemély amúgy se kérheti az egészségpénztárra a számlát, mert ha azt mégsem fogadják be tőle, akkor egyrészt nem kapott számlát a szolgáltatásról, másrészt keletkezett egy számla, amin a vevő neve és címe egyszerűen HAMIS (Áfa tv. 169.§ e)). A pénztárak működését szabályozó kormányrendelet hatályos szövege hiába tartalmazza, hogy a pénztár nevére kellene szólni a számlának, AZ EZT A KITÉTELT NEM IS TARTALMAZHATNÁ, hiszen az a párhuzamos jogalkotás tilalmába ütközik (Jat. 3.§), ráadásul az amúgy is kizárt egy kormányrendeletben az ÁFA törvénnyel szemben (268/1997. (XII. 22.) Korm. rend. 24/C.§).

Nem jó ötlet egy volt állami alkalmazott által írt válaszra hagyatkozni, hiszen alaposan feltételezhető, hogy a hibás szabályok hatásait a szerző az olvasókra és nem a volt munkáltatójára fogja terhelni.

Az olvasók rosszul járnak, ha a szerző tanácsát követik.

A témát már vizsgálja a PM és az Nagy Márton miniszter úr is. A témában tartalmas cikket is írtam, aki tudja, hogy hol kell keresni, az meg fogja találni.

Vigyázat! Az Adózóna önkényes indokokkal szokta törölni a hozzászólásokat!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink