Élet az új katatörvény után: főállású katás egyéni vállalkozóból átalányadózó 2. rész

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében példán levezetve kiszámoltuk, hogy mennyi többletterhe lesz egy jelenleg főállású katás egyéni vállalkozónak, aki a kataalnyisága megszűnése után a vállalkozói szja szerinti adózási módot választja, a mostani, második részben pedig megvizsgáljuk ugyanezt arra az esetre, amikor az átalányadózás mellett dönt a vállalkozó.

Cikksorozatunk első részében megismerkedtünk egy éves szinten 7 millió forint árbevétellel rendelkező katás főfoglalkozású egyéni vállalkozóval, aki azzal szembesült, hogy az igen kedvező, éves szinten alig 10 százalékos adóterhet jelentő kata számára a továbbiakban már nem lesz elérhető.

A jövőben a vállalkozónak a következő kötelezettségekkel kell számolnia:
1. nyereséget terhelő adók;
2. tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó, melyek számítási alapja nagyon hasonló;
3. iparűzési adó.

A katás időszakban a fenti kérdésekkel nem kellett különösebben foglalkoznia a vállalkozóknak, de a jövőben a tényleges adóterhet éppen a fenti háromféle adó alakulása határozza majd meg. S az egész rendszerben éppen az okoz kellemetlenséget, hogy ezen adónemek hol összefüggenek egymással, hol egymástól függetlenül is ki kell számolni őket. S épp ez az, amire a vállalkozó legkevésbé volt felkészülve.

Az előző cikkben levezettük, hogy a normál vállalkozói személyi jövedelemadó mekkora többletterhet jelent éves szinten egy egykori katás vállalkozónak. Ebből megtudhattuk, hogy még a jobb verzió alkalmazása esetén is – amikor kivétet számolunk el – éves szinten közel 2 millió forintot veszít.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy a fenti konkrét példán keresztül megtudja, milyen terhekkel kell számolni egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, illetve összehasonlítva a katával, milyen eredményt kapunk!