Kata helyett milyen adónemet lehet, érdemes választani?

Megosztás Tetszik

A kata után milyen adónem a legmegfelelőbb választás? Egy egyéni vállalkozó cégek felé is számláz. 2022-ben az átalányadózás mennyivel előnyösebb, mint az szja választása? – kérdezte olvasónk, az Adózóna szakértője válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, korábban katát alkalmazó egyéni vállalkozók visszakerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá és a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazzák, vagy választhatják az átalányadózást. Erre vonatkozó nyilatkozatukat a 2022. évre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelenthetik be az adóhatóság által annak honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon.

A két adózási mód közötti választásánál mérlegelni kell többek között, hogy az adott egyéni vállalkozás milyen tevékenységet végez, mekkora költséghányaddal dolgozik, továbbá az egyéni vállalkozó főfoglalkozású, egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló (másodfoglalkozású), vagy kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas.

Általánosságban elmondható, hogy az átalányadózás kedvezőbb adózási forma lesz a korábbi kataalanyoknak, mivel adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének (nem a bevételének) az éves minimálbér felét meg nem haladó része (szja-törvény 1. számú melléklet 4.48. pontja). További kedvezmény, hogy az adómentes jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a járulékalap és szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál. Ez utóbbi szabályok miatt az átalányadózás leginkább azon egyéni vállalkozók számára kedvező, akik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyuk vagy nappali rendszerű közép-, illetve felsőfokú tanulmányaik mellett másodfoglalkozásúként tevékenykednek egyéni vállalkozóként. Előnyös továbbá ez az adózási mód kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjasnak is, mivel nem biztosított, így nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Az alábbiakban összefoglaltuk az átalányadózás fontosabb jellemzőit, bemutatva, hogy mekkora bevételig adómentes az egyes tevékenységek jövedelme.

Éves szinten 2022-ben átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

• az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 24 millió forintot,
• a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 120 millió forintot nem haladja meg.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásból év közben kilépő és az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege ezeket a bevételi értékhatárokat megemeli, de a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összege nem számít vállalkozói bevételnek.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költséghányadok az egyéni vállalkozó által folytatott tevékenység típusától függően:
1. a 2–3. pontba nem tartozó bármely tevékenység 40 százalék.
2. az szja-törvény 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység, (pl. építőipari szolgáltatás, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, gépjármű-, számítógép-, háztartásicikk-javítás, vendéglátó tevékenység), vagy kizárólag az 53. § (2) bekezdésben meghatározott és az 53. § (1) bekezdés c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység 80 százalék;
3. kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 90 százalék.

Az adómentes jövedelemrész miatt nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg az 1 200 000 forintot, mivel az szja-törvény szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének (nem a bevételének) az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 2022-ben 1 200 000 forint. Erre vonatkozóan nincs olyan szabály hogy ezt az összeget arányosítani kellene az évközben belépő adózónak (szja-törvény 1. számú melléklet 4.48. pontja). Így a tevékenységre irányadó költséghányad figyelembevételével az átalányban megállapított jövedelemből levonható 1 200 000 forint, és a fennmaradó összeg lesz az összevont adóalap része.

A bevételt figyelembe véve az egyes költséghányadoktól függően adómentes az átalányadózó jövedelme:

• 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 forint árbevételig (2 000 000 × 60 százalék = 1 200 000 forint);
• 80 százalékos költséghányad esetén: 6 000 000 forint árbevételig (6 000 000 × 20 százalék = 1 200 000 forint), idetartoznak többek között például az építőipari tevékenységet folytató vállalkozók, a taxisok, a számítógép-javítók, a gépjárműjavítók, az ipari gépek javítói, a fényképészettel, fodrászattal, szépségápolással foglalkozók;
• 90 százalékos költséghányad esetén: 12 000 000 forint árbevételig (12 000 000 × 10 százalék = 1 200 000 forint).

Az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része az összevont adóalapba tartozik. Az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – a négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítheti. Az adóköteles jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, továbbá a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vehet igénybe.

Az átalányban megállapított e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), a szociális hozzájárulási adó alapja pedig legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka.

Az átalányadózást alkalmazó másodfoglalkozású egyéni vállalkozó 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és 13 százalék szociális hozzájárulási adót az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után fizeti meg. Így tehát nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adó fizetnie, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg az 1 200 000 forintot.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni.