hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katából kivába: ezek a belépés feltételei, illetve az első teendők

  • adozona.hu

A katásként működő vállalkozásoknak (egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, valamint az ügyvédi iroda) el kell dönteniük, hogy a kisvállalati adót (kiva) vagy a társasági adót (tao) választják. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy melyek a kiva választásának feltételei, illetve ha a társaság megfelel ezeknek és belép a kivába, akkor milyen első teendői vannak.

A kiva választásának feltételei

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. § (2) bekezdése szerint az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha megfelel az ott felsorolt kritériumoknak, így többek között az adóévet megelőző adóévi várható létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó mutatószámoknak. Az átlagos statisztikai állományi létszám esetén a határérték legfeljebb 50 fő, a bevételi értékhatár legfeljebb 3 milliárd forint. A Katv. 16. § (3) bekezdése kimondja, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Kisokos a kataváltozásokról – videó

A régi katásként működő vállalkozások estében tehát a kiva választhatóságának legfontosabb kritériumai, hogy a kivaalanyiság adóévét megelőző adóévben, amely jelen esetben a 2022. január 1-jétől 2022. augusztus 31-éig terjedő időszak:

  • a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma – a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen – várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
  • a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszámított bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forint időarányos részét, amely nyolc hónapra számítva 2 milliárd forint;
  • mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, ezzel azonban nem kell számolni, mivel a kivaalanyiságot megelőző évben ilyen adattal a katások nem rendelkeznek, így ez a feltétel a kata hatálya alól áttérőknél nem értelmezhető.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: az összeszámításnál miként kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, mikor és mennyi adóelőleget kell fizetni, illetve az osztalék utáni adót kiváltó adót mikor kell megfizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink