Villámkérdések és válaszok a kataváltozással kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Augusztus 31-e után sokak kényszerülnek a kataalanyiság elhagyására. A váltással és a befejezéssel kapcsolatban sok kérdés érkezik az Adózóna oldalán. Ezek többek között vonatkoznak áfára, átalányadózásra áttérésre, ekhós lehetőségekre, költséghányad alkalmazására vagy akár a bevételi értékhatár értelmezésére. Kiválasztottunk néhányat, melyeket Lepsényi Mária adószakértő válaszolt meg.

1. Kérdés

Egy egyéni vállalkozó ügyfelem 2022. augusztus 31-én kikerül a kata adózási formából. Ezután átalányadós szeretne lenni. 2022. augusztus 31-éig már több a bevétele mint 8 millió forint, az átalányadós bevétele is valószínű több lesz, mint összességben 12 millió forint. Mikor kell belépni az áfába, mivel az alanyi adómentességi határ 12 millió forint? Átalányadó bevételi határ 24 millió forint (2022-ben). Itt is be kell lépni az áfába 12 millió forint után?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Amelyik bevétellel átlépi a 12 millió forintot, az már áfás bevétele lesz.

Áfában nincs jelentősége annak, hogy milyen adózási módot választott az adózó.

2. Kérdés

Zenész egyéni vállalkozó 2022. augusztus 31-éig kataalany. Mivel cégeknek is számláz, így ezt követően kikerül a kata adózási körből, megszünteti egyéni vállalkozását. 2022. szeptember 1-jétől, ha van minimálbért elérő munkaviszonya, választhatja az e feletti részre az ekho szerinti adózást? Ha nem, 2023. január 1-jétől van erre módja?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az ekho már 2022. évben is választható, mivel van minimálbért elérő jövedelme a magánszemélynek.

3. Kérdés

Az átalányadó választása kapcsán elbizonytalanít, hogy minden szakmai fórumon kizárólag a fodrászokat, taxisokat és építőiparban dolgozókat említik a 80 százalékos költséghányadot alkalmazhatók körében, miközben a törvény idesorolja a feldolgozóiparban tevékenykedőket is, ami egy viszonylag tág kategória.

Jól gondolom-e ennek alapján, hogy egy vállalkozó, aki 2561 fémfelület-kezeléssel és 2562 fémmegmunkálással és hegesztéssel foglalkozik (gyakorlatilag fémszerkezeteket gyárt), jogosult a 80 százalék költséghányadra? Ugyanez lenne a kérdésem arra a vállalkozóra vonatkozóan, aki 1071 pékáru gyártással és 470017 édesség-kiskereskedelemmel foglalkozik.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az szja-törvény 53. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozik, és 80 százalék költséghányad alkalmazására jogosít a feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével.

Ebből következően a fémfelület-kezelés és -megmunkálás, valamint a pékárukészítés is idetartozik.

A kiskereskedelmi tevékenység is ide fog tartozni a vegyes tevékenység miatt, ha a pék édesség kiskereskedelemmel is foglalkozik. Ilyen esetben mindig az alacsonyabb költséghányad alkalmazható.

4. Kérdés

Az elfogadott új katatörvényt átolvasva, nem találtam arra vonatkozóan rendelkezést (vagy nem voltam elég figyelmes?), hogy a vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó, aki maradhat kataalany, hogyan jelentheti be a kata választását határidőben, vagy aki nem maradhat és átalányadózó lenne, ha újraindítaná a vállalkozását?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A 2022. évi XIII. törvény 15. §-a tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket. Átmeneti rendelkezések rögzítik az új törvény 2022. szeptember 1-jei hatálybalépése miatt szükséges szabályokat.

A kisadózói adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat a 2022. augusztus 1-jétől tehető meg a 4. §-ban foglalt szabályok szerint. A kisadózói adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság a 4. § (1) bekezdésétől eltérően 2022. szeptember 1-jétől jön létre.

A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, korábban a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozók az szja-törvény 50–56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. évre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelenthetik be a NAV honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon.

Ez a szabály a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozóra is vonatkozik.

5. Kérdés

Olyan kérdés merült fel, hogy mi történik azokkal a katásokkal, akik például idén átalányadóval kezdtek, majd bizonyos feltételek megléte után még idén átváltottak katába, ezt viszont szeptembertől nem folytathatják, mert cégnek számláznak. A kormány azt mondja, hogy ne mossuk össze a katatörvényt egyéb törvényekkel. Van-e mód arra annak ellenére, hogy az az egyéni vállalkozó, aki év elején még átalányadós volt, jelenleg pedig katás, most visszatérjen az átalányadó alá?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nincs mód átalányadózást választani.

Az szja-törvény 50. § (7) bekezdése szerint, az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Ebben az esetben a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózhat a továbbiakban.

6. Kérdés

Két kérdésem lenne a kata változásával kapcsolatban:

1. Mi van akkor ha egy katás vállalkozó a változások miatt átmegy átalányadózóba, de a számlát még júliusban állítja ki, de az összegét ő csak októberben kapja meg a partnertől, amikor már átalányadózó? Ilyenkor ez katás bevételnek számít vagy átalánynak?
2. Szintén a katamódosításoknál, a havi egymillió forintot most módosították 8 × 1,5 millió forintra, de milyen összeggel kell számolni, ha mondjuk a katás vállalkozó már augusztus 1-jétől átalányadózó lesz? Ilyenkor 7 × 1,5 millió forinttal kell számolni vagy 7 × 1 millió forintos kerettel? Az 1,5 millió forint csak azokra vonatkozik, akik augusztus 31-én lépnek ki a katából?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Valamennyi kintlévőség még a régi katatörvény szerinti bevételnek minősül.

Az új értékhatár csak az augusztus 31-én még katásra vonatkozik.

Amennyiben augusztus 1-jétől már átalányadózó lesz az egyéni vállalkozó, akkor a 7 × 1 millió forint bevételi határral kell számolnia.

7. Kérdés

A webshop kiskereskedelemnek minősül-e az átalányadózás 90 százalékos költségelszámolásban?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 4. pontja szerint: „csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;”.

Álláspontom szerint a vásárlás kimeríti a csomagküldő internetes kiskereskedelem tevékenységi kör kritériumait, tehát belefér a 90 százalékos költséghányadba.