Újabb papírmunka és bírság – kiegészültek az élelmiszermentési előírások

Megosztás Tetszik

Idén két lépésben is kiegészült az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény – az élelmiszer-forgalmazó áruházláncok adminisztrációs teherrel és nem kevés bírsággal számolhatnak.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) rögzíti – többek között – az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatokat. Az ezeket összefoglaló fejezetet (38/H-38/I §) 2022. február 1-jei hatálybalépéssel a 2021. évi CLI. törvény iktatta be a jogszabályba.

A háttérben az a világméretű probléma áll, hogy – az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2011-es becslése szerint– globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy. Ugyanakkor (a World Resources Institute 2019-es jelentése alapján) e mennyiség megtermelésére fordítják a globális mezőgazdaságban felhasznált vízmennyiség egynegyedét, és a mezőgazdasági termelésből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás 8 százaléka is ide vezethető vissza.

Nem lehet tehát kérdéses, hogy az EU tagállamainak összehangolt együttműködésével e környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaiban egyaránt negatív folyamatnak gátat kell szabni.

A törvénymódosítás indokolása szerint is, a megelőzésnek elsődlegesen a probléma gyökerére kell fókuszálnia, ami az élelmiszer-felesleg keletkezésének megakadályozása az ellátási lánc minden egyes pontján. Ha mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a fogyasztható élelmiszerek leginkább értékes hasznosítása az újraelosztás. Mindez kettős célt szolgál: a szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékli.

Mivel az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslések szerint az élelmiszer-hulladékok több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik, az élelmiszer-pazarlás megakadályozásának fontos lépése, hogy az élelmiszer-kiskereskedők számára jogszabály teszi kötelezővé a közeli lejárati idejű minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére. (A 100 milliárd Ft alatti élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevétellel rendelkezők, valamint valamennyi egyéb élelmiszer-vállalkozó esetében önkéntes a felajánlás.)

Noha a jogszabály célja (a lejárat közeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön) méltányolható, mégis jelentős adminisztrációs terhet ró a kötelezett vállalkozásokra. A gyakorlatban ugyanis mindezek azt is jelentik, hogy az érintett kiskereskedelmi láncoknak – amelyeknek élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevételük meghaladja a 100 milliárd forintot, mint például a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan – élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell összeállítaniuk 2022. május 31-éig.

Továbbá az élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására – a felajánlott élelmiszerek Élelmiszermentő Központ (ez teljes egészében állami tulajdonban lévő nonprofit kft.) számára történő felajánlását is ideértve – élelmiszer-mentési felelőst is ki kell nevezniük.

Természetesen az ezzel összefüggő mulasztás is szankcionálható: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben szabályozott bírságok köre kiegészült az élelmiszermentési bírsággal.

Bírsággal sújthatóak azok a bolthálózatok, amelyek nem készítenek mentési tervet, vagy készítenek, de éves szinten több mint 2 százalékkal átlépik az élelmiszer-hulladék tervezett mennyiségét. (Figyelembe véve az érintett kör által forgalmazott élelmiszerek tekintélyes választékát és mennyiségét, nem lesz könnyű a 2 százalékos küszöbön belül maradniuk. Különösen akkor, ha a szokásos üzletmenetükben olyan körülményekkel is számolniuk kell, mint a nyitvatartási időnek a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma miatti rövidítése.)

Nézőpont kérdése persze az is, hogy a hivatkozott 5 százaléknyi „kereskedelmi pazarlás” sok vagy kevés, az azonban elgondolkodtató, hogy a pazarlás fennmaradó 95 százalékáért a beszállítók is elmarasztalhatóak lesznek-e majd, és milyen szabályok mentén (a fogyasztók aligha).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen új előírásokat iktatott be a 2022. évi I. törvény!