adozona.hu
Kata után mikrogazdálkodói beszámoló? – 2. rész
//test-adozona.hu/2022_es_adovaltozasok/Kata_utan_mikrogazdalkodoi_beszamolo_2_ZO9BWN
Kata után mikrogazdálkodói beszámoló? – 2. rész
Tetszik
A korábban kisadózó és a bevételi nyilvántartás „kényelméhez” szokott társaságok számára számos előnyt, de hátrányt is hozhat, ha a mikrogazdálkodói beszámoló mellett döntenek. Cikksorozatunkban az e beszámolási forma mellett és ellene szóló szakmai érveket vizsgáljuk.
Az előző részben a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választásának előnyeiről volt szó. Folytatva e sort, nézzük meg, jár-e előnnyel a terv szerinti értékcsökkenés „mikrogazdálkodós” szabályainak alkalmazása!
Az értékcsökkenés elszámolása
E kérdésben először azt kell megvizsgálnunk, mit is ért egy mikrogazdálkodó a bekerülési érték fogalmán. A kormányrendelet e tekintetben számos egyszerűsítéssel él: ezek egyrészt pontosítják a fogalmat, másrészt a számítása, nyilvántartása miatt adminisztrációs terhet jelentő tételeket kötelezően ki kell hagyni a bekerülési érték számításakor.
Nem módosíthatják a bekerülési értéket, azaz a tárgyévi költségek, ráfordítások között kell elszámolni
• az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a pénzintézet által feltételként előírt – bankgarancia díját,
• a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat, folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot,
• a szerződés közjegyzői hitelesítésének díját,
• a hitel felvétele után az adott eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamatot.
Ugyancsak a tárgyévi költségek, ráfordítások körében kell elszámolni, azaz nem vonható az értékcsökkenési leírás alá – nem része, nem módosítja az eszköz bekerülési értékétAz értékcsökkenés elszámolása
E kérdésben először azt kell megvizsgálnunk, mit is ért egy mikrogazdálkodó a bekerülési érték fogalmán. A kormányrendelet e tekintetben számos egyszerűsítéssel él: ezek egyrészt pontosítják a fogalmat, másrészt a számítása, nyilvántartása miatt adminisztrációs terhet jelentő tételeket kötelezően ki kell hagyni a bekerülési érték számításakor.
Nem módosíthatják a bekerülési értéket, azaz a tárgyévi költségek, ráfordítások között kell elszámolni
• az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a pénzintézet által feltételként előírt – bankgarancia díját,
• a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat, folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot,
• a szerződés közjegyzői hitelesítésének díját,
• a hitel felvétele után az adott eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamatot.
| Olvassa el az Adózóna katával kapcsolatos, valamint számviteli témakörben született egyéb írásait is! |
• a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj,
• a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete,
• a beruházástervezés, a beruházáselőkészítés, a beruházásbonyolítás, az új technológia elsajátításának (a betanításnak) a díja(i), közvetlen költsége(i).
Ha itt megállunk egy kicsit, és átgondoljuk a számviteli törvénynek a tárgyi eszközök, immateriális javak bekerülési értékét érintő előírásait, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy a számviteli szabályozás lényegében keretjelleggel határozza meg azt, hogy mely költségek, ráfordítások tartozhatnak valamely eszköz – ezen belül a tárgyi eszközök – bekerülési értékébe, és a jogalkotó elegánsan érvényesülni engedi a valódiság és a teljesség számviteli elveit.
Egy tárgyi eszköz bekerülési értékének legfontosabb alkotóeleme a vételára, illetve, ha a társaság maga hozta azt létre, akkor az előállítási értéke. Ez azonban csak a kiindulópont, jelentősebb, összetettebb beruházások esetében jó néhány tétel növeli, módosítja ezt. Ezekről általános jelleggel azt mondhatjuk, hogy azok a költségek, ráfordítások jelenhetnek meg e körben, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése (előállítása), üzembe helyezése érdekében,
• az eszköz üzembe helyezéséig,
• az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatóan
merültek fel.
A fentiekkel összefüggésben egyaránt fontos szerepe van a célnak, az időtartamnak, az egyes elemek közti közvetlen kapcsolatnak, ezek együttese alapján dönthető el, hogy az adott beruházás értékét növelő tényezőről van-e szó. A gyakorlatban azonban sokszor nehéz elkülöníteni, hogy valamely tétel még a tárgyi eszköz megszerzése (létesítése) érdekében merült fel, vagy már annak hasznosításához (ideértve az értékesítését is) kapcsolódik.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)