Csed, gyed, örökbefogadói díj: változtak a végrehajtási szabályok

Megosztás Tetszik

Július 1-jétől nemcsak az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hanem annak végrehajtási rendelete (217/1997. kormányrendelet) is módosította a csed, a gyed, és az örökbefogadói díj szabályait. Cikkünkben ezeket a kormányrendeleti változásokat ismertetjük.

1.)  Megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítás szabálya

Módosult a megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítására vonatkozó rendelkezés, amelynek főbb okai, hogy egyrészt több típusa lett a gyermekgondozási díjnak, másrészt a tavaly januárban bevezetett örökbefogadói díjra mint új pénzbeli ellátásra, nem tért ki az összeszámítás szabálya. 

A korábbi szabály úgy rendelkezett a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó összeszámítás kapcsán, hogy a biztosításban töltött napok közül azokat kellett összeszámítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, amelyek

– megelőzték az ellátásra való jogosultság első napján, illetve

– csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján

fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját.

A fenti szabályt pontosították a jogalkotók úgy, hogy a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, és

– a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A §) vagy a nagyszülői gyermekgondozási díj (42/G §) esetében a gyermek születésének a napját,

– a nevelőszülői gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/F §) esetében azt a  napot, amelytől a  gyermek gondozási helyét a nevelőszülőnél kijelölték,

– örökbefogadói díj esetében azt a napot, amelytől az igénylő a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

Megjegyzés: abban az esetben, ha a biztosított több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, akkor – a korábban alkalmazott szabállyal megegyezően – a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a  megszűnt biztosítási jogviszonynak a fenti, összeszámítható napjait.

2.) Bejelentési kötelezettség

Ugyancsak a gyermekek gondozásához kapcsolódó ellátások bővülése tette szükségessé a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabály pontosítását. Azaz az ellátást megállapító szervhez továbbra is 8 napon belül kell a bejelentést megtenni, ha olyan körülmény áll fenn, melynek következtében az adott ellátás nem folyósítható tovább. Erre tekintettel 2021. július 1-étől

– a csecsemőgondozási díjban részesülő köteles 8 napon belül bejelenteni az  ellátást megállapító szervnek, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat;

– az örökbefogadói díjban részesülő köteles 8 napon belül bejelenteni az  ellátást megállapító szervnek, ha

a) a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást;

b) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

c)     a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt;

d)    a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését, elzárását tölti.

– gyermekgondozási díjban részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni az  ellátást megállapító szervnek, ha

• a fenti a)-d) pontokban leírt eset bármelyike fennáll;
• a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, vagy
• ikergyermekek esetében valamelyik gyermek meghal;

– a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj esetén, az ellátásban részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni az  ellátást megállapító szervnek, ha

• a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. (Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.)

– nevelőszülői gyermekgondozási díj esetén, az ellátásban részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni az  ellátást megállapító szervnek, ha a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat;

– nagyszülői gyermekgondozási díj esetén, az ellátásban részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni az  ellátást megállapító szervnek, ha

• a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
•  a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,
• a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdési) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
•  a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését, elzárását tölti,
• az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
• az alapjogosultak a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonják.

3.)  Pontosítások az örökbefogadói díj kapcsán

A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az igazolványon feljegyzi többek között a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj időtartamát. 2021. július 1-jétől pontosított szabály alapján az örökbefogadói díjat is fel kell jegyezni.

A kormányrendelet módosítása kitér arra is, hogy az örökbefogadói díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató nemcsak a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, továbbá az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél köteles a központ által kiadott tájékoztató szerint eljárni, hanem az örökbefogadói díj megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, és nyilvántartásánál is.

4.)  Hatályon kívül helyezett szabályok

Nem kell alkalmazni 2021. július 1-jétől többes jogviszony esetén (Ebtv. 63. § (1) bekezdés) azt a szabályt, hogy a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelme elbírálásához a foglalkoztató "foglalkoztatói igazolást" állít ki, melyet a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt a társadalombiztosítási kifizetőhely 5 napon belül továbbítja a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

Szintén július 1-jétől vesztette hatályát a következő szabály: "a gyermekgondozási díjat írásban, a központ által rendszeresített nyomtatványon kell kérelmezni. A kérelmet két példányban kell a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat, kivéve, ha az igénylő a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat kéri és a szülés napján nem biztosított. A foglalkoztató megbízottja a kérelem másolatán az átvételt igazolja".