hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új év, új szabályok a polgári perekben

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

A tavaly ősszel elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően szerencsésen indul a 2021-es év azoknak, akik polgári peres eljárás megindításán gondolkodnak, ugyanis a jogalkotó is észlelte, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (Pp.) nagyobb szerephez kell jutnia az észszerűségnek.

A Pp.-t módosító 2020. évi CXIX. törvényhez fűzött általános indokolás szerint a törvénymódosítás elsődleges célja a perjogi szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele, valamint a jogkeresők igényérvényesítésének megkönnyítése. Az új szabályok a keresetlevéllel szemben egyszerűbb tartalmi követelményeket támasztanak, és több teret engednek a bíróságok számára – a keresetlevél visszautasítása helyett – hiánypótlási felhívásra.

Nem ítéletet kell írni

A keresetlevél tartalmát érintő módosítás pontosítja a kereseti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket, vagyis a felperesnek a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet kell előterjesztenie és – a korábbi gyakorlattal szemben – nem a bíróság kívánt döntését kell szó szerint megszövegeznie.

Eddig a keresetlevelet az ügyvédeknek úgy kellett megírniuk, mintha az már maga az ítélet lenne. Ha a bíróság ezt nem tartotta megfelelőnek, akkor visszautasította a keresetet, ebből kifolyólag sokkal több volt a visszautasított, mint a befogadott kereset. Az ügyvédek pedig önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudták, hogy a törvény szerint megfelelően megszerkesztett keresetet befogadják, vagy visszautasítják-e. Ezzel sérült az emberek jogbiztonsága.

Kevesebb „adminisztráció”

A keresetlevél záró részére irányadó új szabályok értelmében a nem természetes személy fél (például egy kft.) perbeli jogképességét alátámasztó adatokat csak akkor kell külön rögzíteni (cégkivonat), ha a nem természetes személy fél nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adatokkal (a társasházak esetében a perbeli jogképesség körében továbbra is részletes nyilatkozatot kell tenni). A felperes törvényes képviselőjeként megjelölt személy vonatkozásában pedig már nem szükséges terjengősen levezetni, hogy az adott személy miért jogosult a felperest képviselni, elegendő azt előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el (például ügyvezető, gondnok). Ugyanakkor, ha a záró részben előadottak alátámasztása okirattal történik, úgy a kapcsolódó okiratot továbbra is csatolni kell [Pp. 171. § (1) bekezdés c) pont].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a keresethalmazatra vonatkozó könnyítésekre, illetve az élből visszutasítás helyett a keresetkiegészítési felhívás preferálását lehetővé tevő módosításokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink