Új áfa- és vámszabályok az e-kereskedelemben

Megosztás Tetszik

A törvényhozók a 2021. évi adótörvény-javaslatok keretében terjesztették elő azoknak a módosításoknak a részleteit, amelyek az e-kereskedelemre érvényes áfa- és vámszabályozásokra vonatkoznak. 2021. július 1-jét követően ugyanis az EU teljes területén megváltoznak az ezzel kapcsolatos előírások, amelyeket ezért a magyar adórendszerbe is át kell ültetni – olvasható az Andersen Magyarország elemzésében.

Általános forgalmi adó

♦ Új alapokra helyezi az adócsomag az online kereskedelem szabályozását. Az ezt leképező távértékesítés fogalma jövő nyártól felöleli a termék Közösségen belüli távértékesítését, valamint a harmadik államból származó termék távértékesítését. A két esetet aszerint lehet elkülöníteni, hogy a termék a Közösség egy tagállamából vagy harmadik államból került feladásra, fuvarozásra a nem adóalany vevő (elsősorban magánszemély) részére.

♦ A nem adóalany (B2C) részére nyújtott elektronikus, rádió és audiovizuális, valamint telekommunikációs szolgáltatások (ún. távolról is nyújtható szolgáltatások) esetében a teljesítési hely továbbra is a szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye, tartózkodási helye lesz, azaz a fogyasztás szerinti tagállamban kell adót fizetni. Ugyanez lesz a főszabály a Közösségen belüli távértékesítések esetében is, hiszen a törvényjavaslat alapján az adót abban a tagállamban kel megfizetni, ahol a fuvarozás befejeződik, azaz ez esetben is a fogyasztás tagállamában.

A fenti ügyletek, tehát a távolról is nyújtható szolgáltatások, valamint a Közösségen belüli távértékesítések esetében jelentős adminisztrációs terhet jelent a kisvállalkozások számára az, hogy több országban is külföldi adóbevallásokat kell benyújtani, továbbá külön adófizetési kötelezettséget kell megállapítani. A távolról is nyújtható szolgáltatások esetében már korábban bekerült az áfatörvénybe az a speciális szabály, hogy az évi nettó 10 ezer eurós bevételi értékhatár alatt a magyar kisvállalkozásnak elég Magyarországon a magyar áfabevallásában bevallani és megfizethetni az adót.

A törvényjavaslat 2021 júliusától a fenti könnyítést kiterjeszti azok számára is, akik Közösségen belüli távértékesítést végeznek. Ekkor abban a tagállamban kell megfizetni az adót, ahol a termék feladása megtörtént, vagy a fuvarozás megkezdődött.

Az új szabályozás természetesen a Közösségen belüli távértékesítés esetében is biztosítja azonban azt a lehetőséget, hogy az adóalanyok a 10 ezer eurós értékhatár alatt is választhassák a célország szerinti adózást. Ezen választásuktól azonban három évig nem térhetnek el.

♦ Ha az adóalany elektronikus felület (portál, webshop, online piactér stb.) segítségével értékesíti a terméket harmadik országból nem adóalany vevő részére, vagy a Közösségen belül le nem telepedett adóalany értékesíti az uniós terméket ilyen elektronikus felület segítségével nem adóalany vevő részére, a tapasztalatok szerint az adóhatóságoknak problémás az ilyen adóalanyokat az adó megfizetésére kötelezni. Az új szabályok ezért az adófizetési kötelezettséget az elektronikus felületekre hárítja. A szabályozási megoldás az, hogy az értékesítést mesterségesen ketté kell bontani: az értékesítő adóalanyt úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus felület részére értékesít, az elektronikus felület pedig a végső vevő részére hajt végre egy-egy fikciós termékértékesítést. Főszabály szerint az adóalany elektronikus felület részére történő értékesítése után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, az elektronikus felületnek viszont meg kell fizetnie az adót a vevő tagállamában.

♦ Az egyablakos rendszer lényege, hogy ahol az adóalanynak több országban kellene bejelentkeznie, számláznia, és adót fizetnie, azt elég megtennie a saját letelepedettsége szerinti tagállamban egységes uniós szabályok szerint. Az általa megfizetett adót a letelepedettsége szerinti tagállam adóhatósága továbbítja a többi tagállam adóhatósága részére. A jelenleg kizárólag a távolról is nyújtható szolgáltatások esetében alkalmazható egyablakos rendszer alkalmazási köre jelentősen kibővül 2021. július 1-jétől, azt

◊ minden Közösségen belüli távértékesítésre;
◊ már nemcsak a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, hanem a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra (akkor is, ha a szolgáltatásnyújtó EU-n kívüli letelepedettségű); valamint
◊ a 150 eurós tényleges értéket meg nem haladó import küldemények (jövedéki termék kivételével) távértékesítésére is alkalmazni lehet majd.

Az egyablakos rendszert az elektronikus felületek is alkalmazhatják, ha a fenti ügyleteket valósítják meg, vagy ha a belföldön található terméket EU-n kívül letelepedett ügyfelük értékesíti belföldi vevő részére.

♦ Az egyablakos rendszerek részletszabályait a jövőre nézve már az áfatörvény fogja szabályozni, és az ki fog térni részletesen a bejelentkezés, változásbejelentés, a nyilvántartásból való törlés, az adóbevallás, az adófizetés, a nyilvántartásvezetés követelményeire. A törvénymódosítás az átmeneti szabályok között kitér arra is, hogy a távolról is nyújtható szolgáltatásokat végző, 2021. június 30-án az egyablakos rendszer nyilvántartásában szereplő adóalanyt az adóhatóság automatikusan nyilvántartásba veszi a kiterjesztett egyablakos rendszerben azzal, hogy egyes kiegészítő adatokat az adóalanynak 2021. július 31-ig be kell jelentenie.

♦ A fentiekkel párhuzamosan az importáfa szabályai is átalakításra kerülnek:

◊ Megszűnik a kis értékű (22 eurót meg nem haladó) import küldemények áfamentessége.
◊ Mentesül a termékimport az áfa alól, amennyiben az áfa megfizetésére az adóalany az import egyablakos rendszert választotta, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatósággal közlésre kerül az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított import azonosítószám.
◊ Amennyiben az import egyablakos rendszer feltételei fennálltak, azonban az nem került választásra, az importáfát meg kell fizetni. Az adófizetésre kötelezett ebben az esetben a természetes személy címzett lesz, azonban az adó beszedését és megfizetését az adóalany végzi majd el, aki a címzett megbízásából kezdeményezte a szabadforgalomba bocsátást. Ebben az esetben a vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, megszűnik tehát a kivetéses adózás e körben.

Vám

Tekintettel arra, hogy az elhanyagolható értékű küldemények esetében is felmerül az importáfa-fizetési kötelezettség az áfatörvény módosítása nyomán, a 150 euró alatti értékű áruk vámmentes vámkezelését és az áfa beszedését nyomon kell követnie a fuvarozást végzőknek. Ez a gyakorlatban Magyarországon a Magyar Posta Zrt., illetve az integrátorok feladata lesz. Ahhoz, hogy a fenti szereplők ezen kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, fontos, hogy elegendő információ álljon számukra rendelkezésre a
♦ vámárunyilatkozat benyújtásra,
♦ vámárunyilatkozat elmaradására, továbbá
♦ szabad forgalomba bocsátás vámtitoknak való minősülésére vonatkozólag.

A törvénymódosítás elfogadása esetén a vámhatóság megkeresésre köteles lesz a fuvarozásért felelős személy részére a fenti tényállások kapcsán tájékoztatást nyújtani. Ez a változás már 2021. január 1-jétől lép hatályba.

♦ Összhangban az áfatörvény importáfára vonatkozó módosításaival, abban az esetben, amikor az importáfát az adóbeszedésre kötelezett köteles megfizetni az adóhatóság részére, a vámhatóság nem hoz határozatot sem a fizetendő áfa összegéről, sem az áruátengedés tényéről, csak elektronikus értesítés formájában tájékoztatja majd az importőrt.

♦ Az elhanyagolható értékű (150 euró) alatti küldemények vámmentes vámkezelése esetében felmerülő importáfát akkor is meg kell majd fizetni, ha az adó összege nem éri el a 10 eurót, vagy az azzal megegyező forintértéket.