adozona.hu
Szakképzési hozzájárulás: új rendelkezések és kérdőjelek a szabályozásban
//test-adozona.hu/2021_es_adovaltozasok/Szakkepzesi_hozzjarulas_uj_rendelkezesek_es_JOWFS3
Szakképzési hozzájárulás: új rendelkezések és kérdőjelek a szabályozásban
A szakképzési hozzájárulásra január 1-jétől hatályos szabályok elsődlegesen a kötelezettség gyakorlati képzés révén történő csökkentésére vonatkozó korábbi szabályokat írják felül, de természetesen akad újdonság a bruttó kötelezettség megállapítását illetően is. A következőkben az új szabályokkal kapcsolatos jellemző kérdésekkel foglalkozunk, nemegyszer csak a problémafelvetésig jutva.
Január 1-jén hatályba léptek az új szakképzési (2019. évi LXXX.) törvény szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szakaszai, illetve hatályát veszítette a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény, valamint a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. kormányrendelet is. Ennek helyébe a szakképzési törvény végrehajtását segítő 12/2020. kormányrendelet szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szakaszai léptek.
A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre annyiban módosult, hogy a jogszabály általánosságban valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjeszti a kötelezettséget, amennyiben belföldön székhellyel, telephellyel illetve fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld és a kivételeket részletezi.
A törvény 105. paragrafusának (2) bekezdése értelmében nem terheli hozzájárulás-fizetési kötelezettség:
a) a költségvetési szervet,
b) a civil szervezetet,
c) az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,
d) a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,
e) a víziközmű-társulatot,
f) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet,
g) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja után,
h) az egyéni vállalkozót a szocho alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szocho alapját,
i) az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szocho alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szocho alapját,
j) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben őt terhelő szocho alapja után.
A szakképzési hozzájárulás alapja – főszabályként – megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.
Ugyanakkor az előzőekben említett 105. szakasz (3) bekezdése értelmében "nem keletkezik szakképzési-hozzájárulás fizetési kötelezettség, ha a kötelezettet a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adófizetési kötelezettség nem terheli".
Kérdésként merül fel, hogy ez alapján mentesül-e a kifizető a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól azon foglalkoztatottjával összefüggésben, aki után – szochokedvezmény alapján – nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, jelen állás szerint hogyan kell értelmezni ezt a rendelkezést!
Hozzászólások (0)