Őstermelők, családi gazdaságok: új év, új törvény – mutatjuk a részleteket

Megosztás Tetszik

Régóta napirenden van az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések újragondolása. Ennek egyik indoka az volt, hogy az adóztatással kapcsolatos bevételi határok évek óta változatlanok voltak. További indokként lehet említeni, hogy a közös őstermelői tevékenységet folytatók és a családi gazdaságok esetében több olyan korlátozó szabály van hatályban, amely nem életszerű, ilyen például a közös háztartás. A családi gazdaságokról szóló nemrégiben benyújtott, T/13261 számú törvényjavaslat újragondolja a szabályozást.

A benyújtott javaslat hatálya kiterjed

• a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, nyilvántartására, törlésére és ellenőrzésére,
• az őstermelők családi gazdasága alapítására, nyilvántartására, működésére, tagjainak jogaira és kötelezettségeire, megszűnésére, ellenőrzésére, valamint
• a családi mezőgazdasági társaság alapítására, nyilvántartására, működésére, tagjai jogaira és kötelezettségeire, megszűnésére és ellenőrzésére (az utóbbival összefüggő tudnivalók külön írásban jelennek majd meg).

Fogalmak változása

Amellett, hogy több fogalom átkerült a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényből a javaslatba, bővül az őstermelőként folytatható tevékenységek köre.

Őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint a kiegészítő tevékenységek minősülnek.

A javaslat szerint mező-, erdőgazdasági tevékenységnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) 5. paragrafusának 18. pontjában meghatározott tevékenység minősül, nevezetesen növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a földforgalmi törvény 5. paragrafusának 14. pontja szerinti kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt. Őstermelők esetében annyi a korlátozás, hogy a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének a negyedét.

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétel több a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedénél, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem lehet kiegészítő tevékenységet folytatni mezőgazdasági őstermelőként.

A földforgalmi törvény 5. paragrafusának 14. pontja szerint kiegészítő tevékenység a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, a takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, a dohányfeldolgozás, a bioüzemanyag-előállítás, a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, hogy az új törvény szerint ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek, bemutatjuk az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó előírásokat, valamint a jelenleg is őstermelőként, családi gazdaságként működők új szabályokra történő átállásra vonatkozó rendelkezéseket!

A