Kiva: több vállalkozásnak lehet vonzóbb jövőre

Megosztás Tetszik

Jelentősen megnőhet azon vállalkozások száma, amelyek adónemet váltanak és a kisvállalati adót (kiva) választják az októberben benyújtott adócsomag könnyítései révén – véli a Deloitte. Kiknek lehet előnyös a kiva, és kik választhatják?

Jövő év január 1-jétől a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken a kisvállalati adó mértéke, a kormány áprilisi döntése értelmében. Az októberben benyújtott adócsomag pedig további könnyítéseket fogalmaz meg az egyszerűsített adónem tekintetében: a bevételi értékhatárt a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépésit pedig háromról hatmilliárd forintra javasolják növelni. A NAV nyilvántartásában jelenleg több mint 52 ezer kivás cég szerepel, de az összeghatárok ilyen mértékű emelkedése miatt ez a szám jelentősen megnőhet az előzetes várakozások alapján.

Miért lehet jó egy vállalkozásnak a kivát választani?

A kiva egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki: a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 1,5 százalékos a szakképzési hozzájárulást és a 9 százalékos társasági adót. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetések tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos adókulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.

Gyakorlatilag csak a személyi jellegű kifizetések összege után kell az adót megfizetni, ha nincs osztalékfizetés, vagy a társaság tőkéjének a tulajdonoshoz történő visszajuttatása, és a mérlegben kimutatott készpénzállomány szintje is alacsony. Az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított, vagyis a ki nem osztott nyereséget ne terhelje adókötelezettség, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.

Előnyök, buktatók

A kiva választására jogosultak köre meglehetősen széles. Alanya lehet – többek között – egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, amennyiben beleférnek a jogszabály által meghatározott határértékekbe.

A legnagyobb buktatót a kiva választásánál általában az jelenti, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen kell figyelembe venni. Ezért fontos körültekintően megvizsgálni a jogosultságot, az áttérés minden esetben egyedi mérlegelést igényel – hívja fel a figyelmet Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Év közben is lehet váltani

A kiva különösen előnyös lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Érdemes továbbá hatástanulmányt készíteni és modellezni a kiva alatti adókötelezettséget az adott vállalkozás számára legoptimálisabb adózási rendszer kiválasztásához. Tekintettel arra, hogy az adóalanyiság választásának NAV-hoz történő bejelentése év közben is bármikor megtehető, az előnyök-hátrányok mérlegelését követően, akár év közben is választható a kiva.