Ez már a vége? Így élesedne 2021-re a kata és a kiva

Megosztás Tetszik

Aki arra számított, hogy a kisvállalati adónak (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) 2021. január 1-jétől ténylegesen hatályba lépő szabályait majd csak október-november környékén ismerhetjük meg, annak valószínűleg igaza lesz: az Országgyűlés elé terjesztett T/13258. számú, egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat ugyanis érinti a kisadózás szabályait is. Cikkünkben ezeket foglaljuk össze és elemezzük.

A beterjesztett törvényjavaslat 17–20. szakaszai közvetlenül módosítanák a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.), a 21. § pedig a 2021-es kataszigorítást előíró, nyáron elfogadott Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény még hatályba nem lépett szabályát módosítja egy ponton.

Kisvállalati adó – egy ablak szélesebbre tárul

Már szeptember végén bejelentette a gazdasági kormányzat, hogy a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs javaslatára, adócsökkentési intézkedésként, a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik a kisvállalati adó árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára. Érdemes feljegyezni, hogy a legfeljebb 50 fős átlagos statisztikai állományi létszám belépési korlát nem változna.

A belépési korlát felfelé tolódásával egyidejűleg az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételszint is emelkedne: a jelenlegi 3 milliárd forintról duplájára, 6 milliárd forintra.

Ez által az egy árbevétel szinttel nagyobb, egyéb belépési feltételeknek is megfelelő vállalkozások is választhatják majd a kisvállalati adózást, és magasabb árbevétel szintig maradhatnak annak alanyai – ha ez számukra összességében kedvezőbb a társasági adó szerinti adóalanyisággal összehasonlítva.

Kivállalati adó – egy kiskapu bezárul

Többször kérdezték az Adózóna olvasói is, hogy a hatályos szabályozás alapján valóban mentesül-e az adóztatás alól a kisvállalati adóból a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett eredmény. Ez ugyanis csak ezt az adóévet követően kerül az eredménytartalékba, így – az elszámolások számviteli rendjének köszönhetően – az utolsó kisvállalati adóévről keletkező eredménytartalék nem minősül „kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak”, így nem is része az úgynevezett áttérési különbözetnek. Az anomália felszámolása érdekében, két bekezdés tekintetében változna a társasági adó alá visszatérés adókezelése.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a törvényjavaslat szerint mit kell tennie majd a kivásnak áttéréskor, továbbá milyen szabályok kell figyelembe venniük az ügyvédi irodáknak, valamint hogyan változnak a katások adóztatására vonatkozó rendelkezések!