hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajthatatlan követelések áfája: újabb uniós bírósági ítélet, módosítani kell a magyar szabályt is

  • Kiss Péter adószakértő, TruTax Kft.

Több ponton módosítani kell az idei év elején hatályba lépett, a behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére vonatkozó magyarországi rendelkezéseket is az Európai Unió Bírósága által egy lengyel ügyben az elmúlt héten hozott ítélete nyomán.

Még 2019-ben az Európai Unió Bíróságának (EUB) ún. Porr-ügyben (C-292/19. számú ügy) hozott döntése gyökeresen megváltoztatta a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos magyar előírásokat és gyakorlatot. Egyrészt a bírósági ítéletre hivatkozással számos vállalkozás indította el a kapcsolódó áfa-visszaigénylését. Másrészt 2020. január 1-jétől az áfatörvény szabályozza, hogy az adózók mely feltételek teljesülése esetén csökkenthetik utólag az áfa alapját a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértékkel.

Az EUB az elmúlt héten újabb döntést hozott egy, a témával kapcsolatos lengyel ügy vonatkozásában. Az ítélet következményeként az ez év elején életbe lépett magyar előírások is módosulhatnak.

A vizsgált ügy

Az Európai Unió Bírósága egy lengyel adóalany szolgáltatásnyújtása során keletkezett behajthatatlan követelés kapcsán folytatott vizsgálatot. A konkrét ügyben (C‑335/19.) az adóalany (azaz a hitelező) ügyfele (azaz az adós) az érintett szolgáltatásnyújtás teljesítését követően felszámolás alá került, ennek következményeként pedig a hitelező nem volt jogosult a behajthatatlan követelésre eső áfát visszaigényelni lengyel szabályok alapján.

A lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság megkeresése alapján az EUB nemcsak a fenti esettel kapcsolatos lengyel előírás uniós jognak való megfelelését vizsgálta, hanem az egyéb kapcsolódó rendelkezéseket is. A bíróság egyrészt vizsgálta, hogy összhangban van-e a közösségi joggal az a lengyel szabály, amely alapján a behajthatatlan követelésekre vonatkozó adóalap-csökkentés kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az adós nincs fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolás alatt sem a szolgáltatásnyújtás/termékértékesítés teljesítésének időpontjában, sem pedig az adóalap-csökkentéssel érintett adóbevallás benyújtását megelőző napon.

A vizsgálat kiterjedt továbbá arra is, miszerint az adóalap-csökkentés feltételeként szabható-e az, hogy a hitelező és az adós aktív áfaalanyként legyen nyilvántartva a szolgáltatásnyújtás/termékértékesítés teljesítésének időpontjában, valamint az adóalap-csökkentéssel érintett adóbevallás benyújtását megelőző napon.

Az ítélet következtetései

Az EUB ítélete mindegyik vizsgált kérdéskör kapcsán kimondja, hogy a lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal. Másként megfogalmazva: a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos adóalap-csökkentés feltételeként nem köthetők ki olyan feltételek, miszerint a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás időpontjában, valamint a behajthatatlan követeléssel összefüggő adócsökkentés érvényesítésére irányuló adóbevallás helyesbítésének benyújtását megelőző napon az adós aktív áfaalanyként legyen nyilvántartva, és ne álljon fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt. A csökkentésnek nem lehet továbbá feltétele az sem, hogy az érintett adóbevallás helyesbítésének a benyújtását megelőző napon maga a hitelező továbbra is aktív áfaalanyként legyen nyilvántartva.

Az első kérdéskör (az adós aktív áfaalanyiságára vonatkozó feltétel) kapcsán a bíróság azzal indokolja a döntését, hogy az adós áfaalanyisága sem az ügylet teljesítésének időpontjában, sem az érintett adóbevallás benyújtását megelőző napon nincs hatással a követelés behajthatatlanságának megítélésére. Az EUB értelmezését erősíti továbbá az is, hogy termékek értékesítése, valamint szolgáltatások nyújtása áfamentes jogalanyok és magánszemély fogyasztók részére is történhet, mely esetekben a hitelezőnek az áfát ugyanúgy fel kell számítania és meg kell fizetnie az adóhatóság felé. Ebből adódóan pedig ezekben az esetekben is jogosultnak kell lennie arra, hogy a behajthatatlan követelések kapcsán az adóalapot utólag korrigálhassa.

A második kérdéskör (fizetésképtelenséggel vagy felszámolási eljárással kapcsolatos feltétel) vonatkozásában a bíróság megállapítja, hogy a követelés végleges behajthatatlansága a fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás befejezését megelőzően valóban nem bizonyítható. Ugyanakkor az EUB közvetetten azt is rögzíti, hogy a lengyel szabályozás nincs összhangban az uniós jog általános elveinek egyikét képező arányosság elvével. A bíróság álláspontja szerint ugyanis ugyanolyan hatékony és egyben a hitelező számára kevésbé szigorú módszer lenne az is, ha az adóalap csökkentését akkor engedélyeznék, amikor a hitelező a fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás befejezése előtt észszerű valószínűséggel hivatkozik arra, hogy a tartozást nem fogja kiegyenlíteni az adós, fenntartva annak lehetőségét, hogy ha mégis megfizetik a tartozást, akkor az adóalapot magasabb összegben fogja megállapítani.

Az előbbiek kapcsán fontos kiemelni, hogy a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság azzal érvelt a feltételek alkalmazása mellett, hogy a fizetésképtelenséggel és a felszámolással kapcsolatos előírások a lengyel jogrendszer koherenciáját biztosítják. Ezen feltételek alkalmazása garancia ugyanis többek között arra, hogy a csődjog által előírt hitelezői kielégítési sorrend nem sérül.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a bíróság megállapítja, hogy az uniós jog valamely közvetlen hatállyal bíró rendelkezésének minden esetben elsőbbsége van a vele ellentétes tagállami jogi rendelkezéssel. Ezáltal nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy az uniós joggal ellentétes lengyel szabályozás a lengyel jog más rendelkezéseit is érinti, ellenkező esetben ugyanis az uniós jog elsőbbségének elve sérülne.

A harmadik kérdéskörben (a hitelező aktív áfaalanyiságára vonatkozó feltétel) a bíróság úgy érvel, hogy mivel a hitelező a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás időpontjában áfaalanynak minősült, és ezáltal adófizetési kötelezettsége keletkezett, az áfa megfizetésére attól függetlenül köteles, hogy időközben elveszítette adóalanyiságát. Ebből adódóan a hitelező adóalanyiságának elvesztését követően is korrigálhatja az adóalapot oly módon, hogy az a ténylegesen kapott ellenértéket tükrözze. Továbbá a bíróság álláspontja szerint a követelés fennállása és behajthatatlanságának megítélése nem függ attól, hogy a hitelező megőrzi-e az áfaalanyiságát, így az erre vonatkozó feltétel alkalmazása nem indokolt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk, hogyan kell módosítani a magyar szabályozást, az EUB ítéletének következtében!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink