Adó-visszatérítési esetek: példák az életből

Megosztás Tetszik

Lázas érdeklődés övezi a gyermeket nevelőknek járó adó-visszatérítést, mert vannak, akik nem tudnak eligazodni az 560/2021. (IX. 30.) kormányrendeletben szabályozott jogosultság feltételeiben. Szerencsére az év végéig van még idő a bizonytalan helyzetek tisztázására. Ehhez segítségül – a teljesség igénye nélkül – cikkünkben néhány dilemmát okozó eset megoldási lehetőségét ismertetjük.

Az adóvisszatérítés-előleg 2022 február 15-ei kiutalásának fontos feltétele a NAV honlapján közzétett VISSZADÓ-nyilatkozat benyújtása december 31-éig, amelynek részletes kitöltési útmutatója ellenére sokan tanácstalanok, hogy be kell-e/lehet-e adniuk a nyilatkozatot. A nyilatkozat benyújtása ugyan nem kötelező, de célszerű az előírt határidőig megtenni (utána már nem lehet), mert elmulasztása esetén az adó-visszatérítés már csak később, az adóbevallási tervezet javításával vagy a szja-bevallás benyújtásával érvényesíthető.

Fő szabály szerint az adó-visszatérítés annak jár, aki a 2021-ben bármely napon családi kedvezményre jogosult (akkor is, ha nem ő veszi igénybe), a családi kedvezményre pedig az jogosult, aki családi pótlékra jogosult (akkor is, ha azt nem neki folyósítják).

Házastársak, élettársak

A házastársként gyermekükkel együtt élő szülők esete egyszerű, ők mindketten jogosultak az adó-visszatérítésre. Ám még ők is bizonytalanok, ha akár ők, vagy a gyermekük külön lakcímen (például rokonoknál, mert még nincs közös önálló lakásuk) van bejelentve. Azonban az eltérő lakcím önmagában nem kizáró ok a családi pótléknál, a családi kedvezménynél és így az adó-visszatérítésnél sem, ha a szülők a gyermeket érzelmi-gazdasági életközösséget jelentő közös háztartásukban nevelik. A közös háztartás megléte közös lakcím hiányában igazolható más bizonyítási eszközökkel (például tanúkkal) is, aminek elbírálására elsősorban a kincstár illetékes.

Ez vonatkozik az azonos nemű bejegyzett élettársakra is, valamint a szülővel és annak gyermekével együtt élő különnemű élettársra is, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra. A szülővel együtt élő élettárs akkor jogosult a gyermek után családi pótlékra, ha a gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási helyen él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja elvált szülők esetében mikor jár mindkét szülőnek a visszatérítés, illetve mi a helyzet a felváltva gondozott gyerekek szüleinek adó-visszatérítésével!